2010. július 7., szerda

Kincs, ami nincs

... merthogy az egészségnél nagyobb kincs nincs...
Akinek ez megadatott, az sürgősen kezdje el értékelni.

A mai nap története, vagyis inkább eredménye, dióhéjban:

Zarám ma átélte hatodik narkózisát. Ma volt a harmadik bódítása, így kiegyenlítődtek a viszonyok.
Három mélyaltatás, három bódítás.


Gödön jártunk Muka dokinál.
Connor-nak mindene teljesen rendben van, Judit kisebb vagyont hagyott ott, de túl van minden szűrésen (DP: csípő, boka, váll, könyök; szem- és szívszűrés, szóval minden).
A nagyfiúnak mindene rendben van. Jól viselte a bódítást, kicsit érdekesen járt ébredés után, de már kutya baja. Ellenben neki nem ért térdig a szemhéja, mint Zaráé. Mondjuk Zara meg szebben járt, mikor kijött.

Na mindegy.

A lényeg, illetve ami ránk vonatkozik...

Zara újabban a farát fájlalta, emellett másodvéleményezésre mentünk a bokáival.

Túl sok kedvem nincs most írni, eléggé szét vagyok hullva.
Egyetlen jó hírem van: a csípő (HD) röntgenét rendes DP-szűrésként csináltuk.
És teljesen rendben van, mentes, A-s, szóval át is írom az Egészség résznél. Hurrááááá!

A bokái... Az artrózis némiképp súlyosbodott műtét óta, de hát Juhász doki meg is mondta, mikor kontrollon voltunk májusban a JT-n: meggyógyítani nem tudjuk, csak lassítani az artrózist.
Ez van, bizony. Semmi 99%-os álom-állapot, ahogy azt korábban sugallták...

A lényeg: a mostani állapottal be kell érnünk, illetve fokozatosan rosszabbodni fog. Nem fog már javulni, sőt.
Kérdeztem, a műtét apropóján kíméljem-e még... Ugyan dehogy. :S Három hónap eltelt, mozoghat, amennyit akar.
Tehát ami most van, az van. Nagyobb terhelésre lesántul, időjárásváltozásra begyulladhat jobban a bokája, akkor is lesántul.
Újfajta porcvédőszert kell szednünk, ami lassítja a folyamatokat.
Néhány év múlva szóba jön a hyaluronsavas feltöltés, egyfajta kenőanyagként funkcionál majd a kopott kis bokáiban, mint a motorban az olaj. Azt félévente lehet ismételni.

A harmadik rész a 'legjobb'...
Csípő, farok, térd rendben, nem ezért fájlalta a hátsó felét.
Ellenben ahogy Muka vizsgálta, a gerincére fájdalmat jelzett.
Gerincröntgen... C.E.C szindróma. Kezdődő ugyan, de az.
Alkati sajátosság, nem genetikus, nem traumatikus. Alkati.
Hát ezért... Emlékszem, már többször volt olyan, hogy fájt a fara.
Olvassátok el, itt a leírása: C.E.C szindróma.
Ezzel kapcsolatban még beszélni akarok Mukával, hogy mik a kilátások.

Kissé el vagyok kenődve.
Mehetünk tréningre, persze. Ahol izomból pörög, megy. Aztán este meg nézem, ahogy sántít.
A gerince egy rossz mozdulatra becsípődhet. A bokáit meg hagyjuk.
Asszem, mi itt befejeztük. Én aztán biztosan nem fogom szenvedtetni. Persze, akkor és ott mindketten marha jól érezzük magunkat, Zara pörög, megy, dolgozik, imádja, hozza, teszi a dolgát. Este, és utána napokig meg jön a feketeleves.
Nem mindenkinek jön össze minden.

Természetesen egy kisebb vagyont hagytam ott, és meg kell vennem a porcvédőjét is lassan.
De nem ez számít. Hanem, hogy nem élhet teljes életet.

1 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails