annazara.hu - our story

Havin' a good time

2012-02-12T09:34:00.001+01:00

Megtörtént.A tegnapi séta. Hárman-négyen bohóckodtak.Zengő-gazdi kérésére kivágtam a legtöbb olyan részt, ahol Zengő barátunk 'szexuálja' Jammyt a labdáért
(nem mintha Zara mást csinált volna :)).

Fókuszban a Labda. Állandóan.

I feel pretty

Fincsiiii

Jammy

Napsugár

A meztelen (és jéghideg) igazság

2012-02-11T11:36:00.002+01:00

Rájöttem ma.
Rájöttem, miért emelgeti a mancsát olyan helyeken is pár perc séta után, ahol tuti nincs só.
Hát mer' k**rva hideg van! Ergo a hó is jéghideg, és konkrétan lefagyhat a kis hülye mancsa.
Mióta az iszonyat hideghez jelentős hómennyiség is társul, alig tudunk sétálni.
Az is csoda, hogy egyik nap többnyire gond nélkül eljutottunk a Vacsi közi postáig. Olyan helyeken, ahol már teljesen le van taposva a hó, vagy egyáltalán nincs (mondjuk járdán itt-ott), na ott nincs gond.

Egyébként időnk java részét a (nagyjából) melegben töltjük.

Ma délután Zengő-gazdi eljön értünk, és haza is hoz - irány a Kiserdő!
Bár szerintem ott is folyamatos lesz a mancsemelgetés balett-tartásban, mégis, ha csak egy bő félórát is maradunk, kell nekik a tombolás.
Zengőnek is, Zarának is.

Töltődnek az elemek a fényképezőbe (a régebbibe - de videót csak azzal tudok rögzíteni).
Jó esetben nem viszem el elemek nélkül a fotómasinát. Tőlem kitelik. Bizony.

A Kacsa(csőrű), és az emlős

Let it snow

2012-02-05T12:26:00.001+01:00

Nem is tudom, mikor láttam utoljára ennyi hideg-fehéret egyszerre.

Háát, be kell valljam, nem élvezzük.
Sajnos annyira telimegy Zarám mancsa az első örömteli, gyógyszerelgurulós öt perc séta után, hogy nem győzünk hazaiszkolni, meg persze menetközben folyamatosan kipiszkálgatni a hógöröngyöket a talppárnák közül.

Nem beszélve a sózásról és egyéb finomságokról - ezt csak az érti, aki kutyás, aki tényleg szereti a kutyáját, és aki séta közben látja a szenvedését. Persze, hogy a kétlábúak ne essenek el, ezért sózunk... Aha. Homok, forgács? Ezek még a környezetet sem szennyeznék.

Mióta leesett ez a csoda, sokszor, de elég rövid időkre megyünk ki. Hazaérkezés után pedig kibányászom a talppárnák közül, amit találok.

Zarám azért nagyon örül a hónak, tiszta dinka benne, pörög, elgurul a gyógyszere, eufória a köbön.

Most végre abbahagyta. Mármint a hó az esést. :)
Hát, elolvadni biztosan nem fog egy pár napig.

Szép, szabályos alakú hópelyhek

Menj már arrébb, nem látom tőled azt a kutyát...

Reggeli, LOL

2012-02-03T07:17:00.000+01:00

Ezt el kell mesélnem...

Drága kicsi lányom kapott a céges szomszédZsuzsitól finom, aszpikos, alutasakos macs-kaját.
Merthogy az Ő cicája nem eszi. A beste dög. :) És Zara milyen jól járt így...
Na, az történt ma hajnalban, hogy séta előtt előkészítettem a reggelijét. Kis adag Happy Dog, rá a macs-kaja, és egy jó adag meleg víz.
Aztán lementünk sétálni, de - gondolom - mivel a vizet már akkor öntöttem a komódon lévő edénybe, mikor Zarán már nyakörv volt, szerintem azt hitte, hogy én úgy tányérostól zsebre vágtam a komplett reggelijét, a száraztáp-melegvíz-konzerv kombót.

A póráz nem is kellett, úgy tapadt a balomra, ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva.
Úgy kellett elzavarnom, hogy 'menj már pisilni', dinka. Elrohant pisilni. Rohanás vissza bal térdhez.
Elküldtem kábelt fektetni, még életében ilyen gyorsan nem találta meg az alkalmas helyet. Bezacsiztam a termést, ő meg rongyolt vissza a balomra.
Nagyon jól szórakoztam rajta. A házhoz közeledve, így reggeli előtt, mikor már nagyon pörög, el szoktam engedni egy 'mehetsz' paranccsal, és előrerongyol a kapuig.
Most is: megálltam, már rakta is le a seggét. Néz. Szuggerál. 'Mehetsz' - Ő meg olyan bakkecskeugrással vetette bele magát a térbe, mintha legalábbis lövés után leeső dummyért indulna.
Édes volt, na.
Edény fényesre polírozva (szokás szerint, csak most gyorsabban).
Reggeli eufória, á la Zaramia.

Facebook-ról loptam...

Halkan jegyzem meg, hogy ebben a hónapban Sallykém a sztár a Retriever Rescue naptárában.
Nem mondom, hogy nem könnyezem meg időnként...

15 év

2012-01-22T18:01:00.000+01:00

Ha egy retrievert választasz társadul, készülhetsz arra,
hogy élete végéig egy 3-4 éves kisgyerek szintjén marad. :)
Akiről gondoskodnod kell, aki nem maradhat egyedül egész napra,
akit etetned kell naponta minimum egyszer
(na ezt elintézné magának, de kétlem, hogy beosztaná a heti adagját).

Ragaszkodik hozzád, mint egy kisgyerek, örül neked, mint egy kisgyerek,
felnéz rád, mint egy kisgyerek -
és ugyanolyan tiszta és ártatlan marad élete végéig, mint ahogy születik.

Ma találkoztunk Jammyvel és Zengővel, szokásos hármas.

Szokásos diliház.

Helyesek voltak, viccesek voltak, és nagyon szeretnivalóak voltak.
És persze néha egy hangyányit bosszantóak.

Mint mindig.

És ahogy lesznek, még remélem, sok-sok évig.

Jammy és Zara

Jammy és Labda

Kis Kócoskám

Kupaktanács

Édesek, szeretnivalóak, bolondok

Puszi

Fény és árnyék

2012-01-21T13:03:00.003+01:00

Mai sétánk

Itt azért látszik mennyire ráférne már egy nyírás
(mármint 'kiállítási' - tehát csak egy kis igazítás)

Még korábban, pár napja a cégnél

Különösebb mesélnivalónk nincs Zarámmal... Élünk, megvagyunk, dolgozunk, nagyokat sétálunk. Hétközben sokszor a vacsi köz felé bóklászunk, főleg, ha postára is kell mennünk.
Az ottani postára már simán beviszem, ott nem zavar senkit, pórázon ül a lábam mellett. Vagy fekszik. Attól függ, 'mennyire' tanulót fogok ki - ugyanis ez egy tanposta.
De szépen türelmesen kivárjuk a sorunkat. Én sem úgy születtem, hogy tudtam mindazt, amit ma.

Zara jól van. Pár napja kicsit sz*rul volt. A pokolhoz vezető út, ugye... Vettem neki itt a kisboltban egy konzervet, a tápjára. Hadd örüljön. De csak Darling volt. A Pedigree sem jobb, de azt már ismeri a gyomra. Na a Darling konzerv után hányt, ment a hasa egy napig. Én hülye.
Megint tanultam - sajnos most az Ő kárán. Inkább vettem volna egy pohár tejfölt, azt is imádja, rá egy kis melegvíz, és hallelujah.

Na de most már jól vagyunk, csak sajnáltam szegényt.

Voltunk nemrég dokinál -sajnos hízott egy kilót, pedig úgy vigyáztam rá ünnepek körül. Azóta figyelek jobban a kajájára, ne legyen plusz nasi, de ne is éhezzen. Jövő héten egyik nap megint elmegyünk mérlegelésre.
Mondta a doki (az infralézeres), hogy a bokáin látszik, hogy 'nyugodtak', látszik a kímélő életmód, nincs begyulladva, nem dagadt(abb, mint szokásos).
Ha legközelebb megyünk féreghajtóért, akkor megint kérünk egy infralézer-kezelést.

Szép hétvégét!

Kiserdő Zengővel és Jammyvel (videó)

2012-01-15T11:14:00.002+01:00

Negyedik

2012-01-11T08:48:00.001+01:00

Ez is eljött.
Megint bölcsebbek lettünk egy évvel.
Boldog születésnapot, Napsugár! :)

Portré

2012-01-09T08:10:00.001+01:00

B.U.É.K.

2011-12-31T19:14:00.002+01:00

Az igazi ajándék

2011-12-26T12:24:00.002+01:00

Napsugár ma megkapta az igazi ajándékát.

Reggel néhány órát a Csalánosi erdőben töltöttünk.

Azután persze bőséges reggeli - a szürke hétköznapoktól eltérően a tápra egy kis alutasakos konzerv,

és egy jó bögre meleg víz.Azóta horpaszt a melegben a kuckójában.

Nagyon örülök, hogy végre sikerült kijutni az erdőbe.

Szerintem ő is...

Domb tetején nézelődés

Pihenés

Pózolás

Volt futkosás....

Áskálódás

Gyönyörű volt a téli erdő

És gyönyörű volt Zara...

Kiskarácsony, Nagyzabálás

2011-12-25T10:49:00.000+01:00

Megint nem írtam egy ideje...

Most igyekszem pótolni, de holnap este szinte biztos, hogy lesz egy újabb bejegyés, hacsak nem szakadó eső lesz holnap.

Végigdolgoztam a hetet, Zarámmal, természetesen.

Ez volt leginkább a véleménye a dologról:

Két ünnep között is dolgozom, ez lesz annak a hete - mivel termelés nem lesz -, hogy egyeztessek, kimutassak, adatot gyűjtsek, miegymás.

A héten sokszor voltunk munkaidő után a kukacos fiúknál. Én csak így hívom őket, na. Kukac-ka horgászbolt a szomszédunkban. Jó, hogy azért nem vagyok itt a kis üzletházban teljesen magamra hagyva, ha valami van.

Na, a félelmetes deguk gazdihoz költöztek. Cserébe érkeztek új 'szörnyek': két édesbogár kis tengerimalac.
Egyelőre ott tartunk - mivel a földön van elhelyezve a bazi nagy ketrecük, és van benne egy kis kuckó -, hogy ha mi belépünk, bemenekülnek a rettenetes kutyám elől a kis házukba. Bár Zara jobban fél(ne) tőlük, mint fordítva. Már ha közvetlen kontaktusba kerülnének.

Itt is esett hó, mára szinte el is olvadt, de remélem, a Csalánosi erdőben maradt még, legalább mutatóba.

Ugyanis az a tervem, hogy holnap kapja meg Napsugár az igazi karácsonyi (és szülinapi egyben, az is mindjárt itt van) ajándékát. Taxit kerítek (van egy ismerős, aki szívesen fuvaroz minket, remélem, holnap ráér), és irány a Csalánosi.
Csőre töltött Canon-nal.
Hogy fog örülni a kis bolondom... Régen voltunk.

Anyutól kapott egy kacsát. Olyan szőrűt, mint Maci és Süni. Sünit ezért haza is viszem anyuhoz, és ő is megtisztul, talán Maci is újra. Kacsával most ellesz szépen Zaramia.
Tőlem pedig mi mást kapott volna, mint finomságokat...
Játéka van millió, és igazából Süni és Maci az abszolút liebling, most csatlakozott a team-hez Kacsa is. Van mindenünk, labdánk, stb.
A kajának viszont mindig örül egy kutya. Főleg, ha retrieverből van. ;)

Ma kapta meg reggelire az óriás rágócsontját.
Ilyenkor nem kap tápot persze. Vigyázok arra, hogy egyrészt ne hízzon, az nem tenne jót a krumpli-bokáinak. Másrészt, hogy ha lehet, ne legyen hasmars. Kapott tegnap is (egész nap anyuval voltunk) egy-egy falat finomságot. Egy-egy-falatot. És reggel-este kevesebb tápot kapott.
Nagyon nem értek egyet az olyan gazdákkal, akik ilyenkor 'egyszer van karácsony egy éveben'-elv alapján hülyére etetik merő jószándékból a kutyát.
Zara kap minden finomságot, de nagyon mértékkel.

Bevallom, kevés pezsgőt is kapott. :)))
Aztán aludt, mint a tej(betök).

Kacsa, és a 'reggeli'

Mindjárt nézek egy időjárást holnapra. És talán rácsörgök a taxis ismerősre, holnap ráér-e.
Reggel megyünk, mert dél körül jönnek nővérem lánykái hozzánk.

Az RR naptárak megérkeztek, szépek. Február a legszebb. Sallykémmel, ugye.
Más ajándékot is kaptam Karácsonyra.
Olyat, aminek az értéke pénzben nem fejezhető ki, mégis, micsoda örömet okoz.

Talákoztam újra Bodzával.
Ő az a bizonyos Árvácska, akit év elején fotóztam a helyi menhelyen.
Azóta boldog, kinyílt, Budapesten él egy álomgazdival.
Az alig-bundáját lecserélte szép kabátra.
És nagyon Sally...

Árvácska anno - most már Bodza. Azóta kicserélődött. :)

Lassú, komótos, kócos hátsó lábakkal, nyugis, bújik, kunyerál, csendes, bájos.
Ugyanúgy ül le pisilni, ugyanolyan kis magának való, nagyon kedves, nagyon szeretnivaló.
Ugyanolyan szőke szempillákkal.
Gazdija erre járt, és sétáltunk közösen egy jó nagyot.
Ahogy négyesben sétáltunk, olyan volt, mintha Zara, Sally, és mi ketten gazdik ballagtuk volna.
Találkozunk még. :)

Aztán, kaptam még egy (kettő) ajándékot.
Két filmet.
Egyik sem szerezhető be DVD-n itthon.

Koris film. Az eredeti, 1978-as verziót ismertem, ebből készült 2010-ben egy remake.
Történet egy vidéki kislányról, aki babakora óta korizik. Felfigyel rá egy profi edző, belekerül a körforgásba, fejlődik, nyer és nyer, aztán sok lesz neki.
Csinál egy hülyeséget, és megsérül. Megvakul.
Aztán újrakezdi, félvakon.

Az eredeti, és a remake is csodásan sikerült.
Ami külön öröm számomra, és a mai koris filmekben ilyet nem látsz (Jéghercegnő, Halálforgás és társai): a főszereplő valóban profi műkorcsolyázó, nem pedig dublőrök koriznak helyettük.

Ice Castles - az eredeti film trailer-e (1978)

Ice Castles - a 2010-es remake

Boldog Ünnepeket!

Ha minden jól megy, holnap vagy holnapután jelentkezem a Csalánosi séta képeivel.

Rém-es buli

2011-12-17T16:51:00.000+01:00

A tegnap 'fotónért' rém csatlakozott Zengő és Jammy bulijához az erdőben.

Néhány jól sikerült fotó az eszement partiról, Nektek.

Fight

'Jammy, ÜL!!'

Pont olyan lükék, amilyennek látszanak

Jammy portré

Jammy és a Labda

Szinkronásás

Fáradófélben

A nap arca 1.

Teljesen hülye

A szemét nézzétek!
ZarMinator - élő szövet a belső fémvázon

Értelmiségiek klubja

A nap arca 2.

Zengő

Lencsevégre kapták a helyi parkerdő rémét

2011-12-16T19:49:00.001+01:00

A mai napon egy szerencsés kezű amatőr fotósnak sikerült lencsevégre kapnia a helyi parkerdőben köztudottan rendszeres időközönként felbukkanó szörnyet.

Ismertetőjegyei
Világít a szeme, és szörnyű vicsor ül az arcán. Súlya kb. 25-30 kg, négylábú, aranybarna, szőrös, szutykos. Rendkívüli sebességgel közlekedik, valószínűleg térhajlítással éri el a hirtelen helyváltoztatásokat. Aki néhány méteren belül találkozott vele, hallhatta rémisztő röfögését, makogását. Szinte teljesen biztos, hogy nem földi lény, inkább egy másik galaxis küldötte. Fotózni a nagy sebessége miatt gyakorlatilag lehetetlen.
Nagyok a fülei. A fotó alapján akár kutya is lehetne, de a fentiek figyelembe vételével ezt a feltevést nyugodtan elvethetjük. Nagy valószínűséggel őrült vágtái során agyműködése kizárólag a minél nagyobb sebesség elérésére korlátozódik, egyéb funkciói ilyenkor nem elérhetőek. Nyilvánvalóan ennek köszönhető, hogy a kép készítője túlélte a találkozást, el tudott menekülni a helyszínről.

A félelem órája

2011-12-14T17:15:00.000+01:00

Zara ma nem úszta meg (szárazon sem, mert eláztunk kicsit délután).
Átvittem őnagyságát, és Canont a Kukac-kába. Ahol a fééélelmetes, hatalmas, gyilkos ragadozó lakik.
Akit úgy hívnak: degu (még jó, hogy nem ijesztőbb neve van, mondjuk: Tomi - lsd. Ice Age 3).

Készült pár jó kép, deguval, hörivel, Zaráról. Enjoy.

Valami készül ellenem...

Ül, marad

Vele már egészen jóban vagyok

A nap fotója

Itt a fééééélelmetes degu!!!!!

Felülről támad!!

Höri-hari

Ment a fight rendesen

Itt meg milyen kis ártatlanul néz

Főmumus. A degu.

2012. évi naptár, Sallyke vendégszereplésével

2011-12-04T19:43:00.001+01:00

Már rendelhető a Retriever Rescue 2012. évi naptára.

A februári fotón Sallykém szalad, boldogan, lobogó füllel, és fülig érő szájjal.

Én természetesen mindenképpen rendelek.

Rendelj Te is, egyrészt lesz egy csodaszép naptárad,
másrészt ezzel is támogatod az árva retrievereket.

Rendelnél? Klikk IDE!

Üdv a klubban

2011-12-03T17:35:00.001+01:00

Hajnalban keltem. Miután ötször kinyomtam a mobilon a szundit, hogy 'csak még öt perc', ugye...

Zarát séta után otthagytam anyunál, biciklire pattantam, és már fél 8-ra a suliban voltam.
Kedvenc (igaz, eddigi egyetlen itteni) tanárom furcsa vigyorral fogadott - decembertől nem 8-ra kell szombatonként ugyanis menni. Hanem 11-re. És én ezt tudtam is. Tudtam, csak elfelejtettem. :))
Hazatekerni nem volt kedvem, így ott maradtam.
No, azért rajtam kívül még hárman csatlakoztak a Lúzer S.C-hez, és mivel volt szabad gép egy másik osztály órája alatt, beülhettünk csendben szépen, és - mivel a szerveren ugyanúgy elértük a saját mappáinkat - gyakorolhattunk, netezhettünk.

Kicsit elfáradtam, főleg agyilag, de jó kis nap volt.

Drága lánykám - anyu mesélte - 11 körül, a szokásos hazaérkezésem idejében felébredt, kijött a szobából a helyéről, és szétnézett, mizu. Hol a gazdi... Aztán már nem is ment vissza a helyére, hanem anyuval maradt a másik szobában, ott szundikált.
Kis drága. Pontosan tudja, mikor szoktam hazaérni.
Ahogy azt is pontosan tudja, mikor van vacsoraidő.
Hát 22 perc múlva. Most szólt, hogy ideje előkészítenem, ami neki jár. :)

És most (is) nevessünk :)))

A Mikulás, és kedvenc rénszarvasa

2011-12-01T18:03:00.001+01:00

A cég melletti kisbolt saját, különbejáratú télapója. És Zara. :)

Közben kiderült a drágámról, hogy a deguk iránti vonzalma plátói, vagyis Napsugár szeretné, ha nem kerülne sor fizikai érintkezésre.
Kivettük ugyanis neki a terráriumból az egyik kis rágcsálót, és odatartottuk neki szimatra... Hát Zarám a bolt másik sarkáig szaladt. :) A hörcsögöktől szintúgy menekül. A bátor kutya. Igazi vérengző fenevad. :)

Majd lefotózom egyszer a rémületet az arcán, mikor a féééélelmetes degu szeretne vele összeszimatolni.

46

2011-11-26T17:38:00.001+01:00

46 nap - és Zaramia négy éves lesz.
Valami szőröset vadászunk neki anyuval - egyelőre karácsonyra, de hát neki oly' mindegy, hogy milyen címszó alatt kapja. Olyan szőröset, mint Maci, vagy Süni. Csak őket szereti igazán.
Macit közben utolérte a végzete - anyu kimosta. Két éve kapta Zara Őt karácsonyra - hát most visszanyerte a gyári színét. Zarát egyáltalán nem zavarja a megtisztulás, ugyanúgy nyammogja és nyalogatja, mint eddig. Hamarosan Süni következik...

Ma suliban voltam, de ebéd után elvittem Zarácskát a Kiserdőbe.
Az elmúlt hetekben több (összes) Zengő-találkát visszautasítottam.
Hétköznap nagyon sokat mászkálunk, és sokat van szabadon is, ilyenkor a maga saját tempójában kocog erre-arra.
Sajnos nagyon kell vigyázni a lábaira, egy félórás intenzív (na jó: eszement) bandázás után is lesántul.
Majd egy jó kis csalánosi sétára gyúrunk, majd, ha Zengőék ráérnek... Addig pedig magunkban sétálunk. Persze nap-mint-nap találkozunk ismerős és kevésbé ismerős kutyákkal, ilyenkor rövid időkre (értsd: percek) engedem elgurulni a gyógyszerét. De ennyi.
Remélem, még sok-sok évig nem szorul gyógyszerre. Ezért vigyázok rá ennyire.

Új szerelme van. A szomszédos horgászboltba deguk érkeztek. Ketten. Zara mindig odakocog a terrárium elé, figyeli őket, csóvál, és sírdogál. Kis hülye.

No megyek, előkészítem a vacsoráját.
A kutya vacsorája - ami nálunk sosem bizonytalan. :)

Kiserdei fotók

I feel pretty

Szépségem

Egy kis térváltás is volt

Ébredés

2011-11-25T11:55:00.001+01:00

Kicsi Zarám az előbb felébredt - itt a menetrendszerinti déli séta ideje.

Légvédelmi gyakorlat SZIRÉNÁVAL holnap - vigyázzatok a kutyáitokra!

2011-11-20T13:22:00.001+01:00

Idézet az RR fórumáról:

'Állattartók, kutyások figyelem - Légvédelmi gyakorlat SZIRÉNÁVAL! November 21-én készenlétbe helyezik a védelmi igazgatás teljes rendszerét, tesztelik az országban található mintegy 2500 légvédelmi szirénát. A tesztelése céljából 18.00 órakor országszerte megszólalnak a légvédelmi szirénák. Ilyen akció sok tíz éve nem volt, tehát a mai kutyák nem ismerhetik e hangot. Sok kutya meg fog ijedni. Hétfő déltől fokozottan figyeljünk az állatainkra. A sétáltatásnál használjunk pórázt ! Az állataink nyakába bilétán helyezzük el az elérhetőségünket. A lakosságnak a jelzés hallatán semmilyen teendője nincs, az csak a rendszer próbáját szolgálja. Bővebben: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.'

További infó:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=354

(itt én nem találtam, hogy 18:00-kor szirénáznának, időpont nincs a cikkben, a biztos, ha egész nap vigyáztok...)

E-mail

2011-11-10T20:44:00.001+01:00

Technikai okok miatt az annazara@t-email.hu HELYETT kéretik az annazara@freemail.hu e-mail címet használni.
Thx.

Na most elég...

2011-11-06T16:36:00.001+01:00

Update, 22:20
Na, mostanra végeztem a házival (css). Ámen.

------------------
Enough.

Elég volt. Dolgoztam múlt hétvégén is. Szombat délelőtt suli, utána meló. Bent voltam vasárnap. Dolgoztam hétfőn. Dolgoztam kedden (halottak napja).
És azóta minden nap, tegnap is, és ma is.

Várom, hogy utolérem magam (még hátravan egy nagy és viszonylag rágós falat), és akkor már nem lenne gond.

DE! Szépen, módszeresen kizsigereltem magam, szeptember közepe óta.
Hajnalban kelek, este megyek haza.

Ellenőrzök, feldolgozok, takarítom el a szekrényekből kipotyogó csontvázakat, bepótolom az elmaradt dolgokat, javítom a hibákat.
Most érzem, hogy ez így már nem megy.
A holnapi, iskolai házifeladatom most próbálom villámmunkában össze'taknyolni', már úgy vagyok vele, hogy olyan lesz, amilyen...

Elég volt.

Majd minden kész lesz, amikor kész lesz.

Vasárnaponként sajnos nem tudok vízen járni.

Azért volt a mai napnak vidám pillanata is.
Ingrid gazdija, Orsi és családja meglátogattak minket. Zara odavolt, meg vissza. Hozta a formáját. :)
Köszönjük a látogatást!

Álomország

2011-11-04T19:36:00.004+01:00

Még dolgozom.
Zara már vacsorázott. Mindig gondoskodom róla, hogy ha itt ér minket a reggeli-vacsoraidő, legyen mit ennie.
Bekuckózott a fotelbe - miután felengedtem - magától nem ugrik fel természetesen.
Álomországban jár.

Csak hátranézek időnként - a legmegnyugtatóbb látvány a világon.

Igen, van bent (is) kosara. És a kosara mellett, van saját fotelje - na jó, ketten használjuk. Mondjuk, hogy felváltva. :)

Napsugár

2011-11-01T17:07:00.002+01:00

Megint elképzelhető, hogy jó darabig nem írok-fotózom, úgyhogy tessék beosztani. :)

Reggel, mielőtt nekiindultunk a világnak, a mai napnak, felmartam otthon Canont.
Készült néhány fotó, séta közben, déli sétánál is, meg hát a cégnél a saját kis 'dombján' is.
Ez igazából egy virágláda lenne, amiben most jobb híján gaz és fűkezdemény nő. Az udvar ugyanis térköves. Anno a tervezők - gondolom - igyekeztek egy kis természetet csempészni az üzlethelyiségek közé.

Nos, lánykám szépen kisajátította magának ezt a 'dombot'. Nem olyan hideg, mint a kő - főleg ebéd után, mikor már odasüt a nap - , és ott olyan jól lehet heverészni, kilesni az utcára a járókelőkre és az autókra, napozgatni, élvezni a szép időt, csóválni, ha jön valaki, meg úgy általában figyelni a történéseket.
Utolsó darab vetbedünket odaterítettem neki, így garantáltan nem fázik.
Én pedig az íróasztalnál ülve pont rálátok. Sokszor az ajtót résnyire nyitvahagyom neki, így bejöhet, ha akar...

A virágláda oldaláról leszakadt deszkát rágja
(előtte megnéztem, nincs-e benne szög... de végül inkább kidobtam, az a biztos)

Reggel - végre nem felejtettem el - előkotortam neki egy lasztit a játékos kosarából

Reggeli sétánál -
Napsugár, és egy napsugár

Bogi-gazdiékat lesi

Unja a banánt

Arany, fekete-fehérben

Bejegyzés a Hajónaplóba

2011-10-30T11:15:00.000+01:00

Hajónapló, földi idő 2011.10.30

Zara Janeway

Életünk zajlik, amolyan timcsisen és zarásan.
Lábaink helyrejöttek, de mostanában nagyon ritkán hagyom majd bandázni Zarám.
Magányos séták vannak, arra pedig nem jut eszembe Canont vinni, ezért új fotókkal sem szolgálhatok.
Majd azért egyik nap felmarom a masinát, és lövök Napsugárról néhány új képet.
Szorgalmasan járok suliba (tegnap defektet kaptam K.I.T.T-tel hazafelé, izgalmas volt), most házi feladatot is kaptunk. Jövő héten nincs iskola (hétfő munkaszünet, szombat meg munkanap ugye), úgyhogy szakítok rá időt, hogy megcsináljam mindkettőt CSS-ben.
Haza lehetett volna hozni a végeredmény kódját is, de direkt nem hoztam.
Meg fogom tudni önállóan is oldani a dolgot. Még ha a forráskód nem is lesz hajszálra ugyanaz a tanáréval.

Sokat melózom, megint szereztem magamnak plusz melót, úgy önként és dalolva. Pár havi áfaellenőrzés, mi az nekem? Szeretem, ha minden rendben van.

Zara köhécsel. Holnapra megint kutya baja. Semmi extra, csak egy kis kuc-kuc.
Ezt évszaktól függetlenül, kéthavonta előadja, már nem hat meg vele. Meleg mézes kamillateába áztatva kapja a kajáját, amit változatlanul, két pofára zabálva tüntet el. :)

Ritkán jelentkezem, tudom, de sem időm nincs, sem pedig különleges történések nem tarkítják életünket.
De, ettől még jól vagyunk, minden rendben.
És, mindjárt itt a karácsony. :)))))

Fáj...

2011-10-23T19:12:00.001+02:00

Napsugárkámnak a jobb hátsó lába.
Nekem pedig az, hogy nem tudok rajta segíteni.
Ez van, már régen elfogadtam, de rossz ilyenkor látnom nagyon.
Ha a fejem tetejére állok, ha a legjobb csodacuccokat etetem vele, ha hordom infrára, egy-egy ilyen játszós délután (délután... másfél-két óráról van szó) akkor is sok. Sok úgy is, hogy erre egy hónapban kétszer kap lehetőséget.
Tudom, hogy holnapra kutya baja, csak rossz látni, hogy milyen kis elesett ilyenkor.

Na, hogy a dolog jó oldalát is nézzük: akkorát játszottak hárman, hogy csak na. Zara, Zengő és Jammy. Mindhárom dinkára ráfért már az önfeledt bulizás. Labdáztak, nyargalásztak, bírkóztak.
Fényképezőt nem vittem, mert esőben ment a buli. Hazafelé nem is volt képem Zengőékkel jönni kocsival, úgyhogy hazasétáltunk. Ugyanis szokásunktól eltérően Zarám volt a legszutykosabb. :)))

Hat körül vacsiztunk, aztán bement ugyan a kosarába, de láttam, hogy nem alszik, nyugtalanka, nézelődik. Jönne... Na, elővettem a törölközőit, egyet alátettem, és a kanapé sarkába bekuckóztam a drágát.
Már alszik is, szárad.
Macival álmodik.

Vége a kényszerpihenőnek

2011-10-23T07:56:00.000+02:00

Ritkán jelentkezünk, de mostanában kevés szabadidőm van, és hát a lábam is korlátozott ebben-abban.Ezennel gyógyultnak nyilvánítom magam, mondjuk olyan 90%-os szinten.
Ez épp' elég ahhoz, hogy Zarámmal ma nekiinduljunk végre egy olyan igazi futkosós-bolondozós-zarás sétának.
Vagy később a Kiserdőben talákozunk Zengőékkel, vagy magunkban elsétálunk a Vacsi közi placcig, ott is szoktak cimbik lenni.

Igazából a sétálgatások már egy ideje újra megvannak, és Zara továbbra is jön velem mindenhová, de mostanában nem bandázhatott, mert nem tudtam a szokott kutyás helyeinkre elcammogni.

Az iskola tetszik. HTML+CSS-sel kezdtünk, ez tart is még egy darabig, aztán gondolom vizsga belőle.Ahogy egy kicsit előrébb jutunk, máris készítem az új Zara-siteot.
Ez volt az egyik hajtóerő, hogy kezdjem el a sulit: a CSS. Én rengetegszer variálom át a weblapdesign-t, és CSS-sel mondhatni kissé egyszerűbb lenne...:)

Mivel egyelőre nincs friss képem, hoztam egy pontosan három évvel ezelőttit.
Milyen kis fakó színű volt még a szőre... Itt 9 és fél hónapos. :)

No, indulunk sétálni. Kellemes vasárnapot!

Zara, 3 éve

Funny little things

2011-10-15T19:09:00.001+02:00

Zajlik az életünk. Az Életünk - így, nagy betűvel, kettőnké.

Lábikám alapértelemezett állapotában már remekül van.
A cégnél is történtek változások, és még fognak is. Tényleg más a felállás. Mióta 'visszatértem' (kemény 3-4 hét alatt), többet értem el, mint előtte fél év alatt. Lett a szőnyeg helyett parkettám, kaptam végre szemetest (micsoda luxus, ugye :)), nemrég lett végre postaládánk, sőőőt, világítás is került a plafonra!!
És ezzel még nincs vége.

Zaramia, Kicsi Napsugár nagyon jól van, köszöni szépen. A cégnél, mikor szép az idő, változatlanul kiengedem a kis udvarra. Ilyenkor vagy a vetbedjére fekszik, vagy az egyik - nem beültetett - virágládába ugrik. Mármint a tetejére. Csak némi csenevész fűkezdeményt nyom agyon, ahogy ott pihenget (inkább ott, mint lent a térkövön), botot aprít, napozik.

Ma vittem magammal okosodni. Suliba. Hááát, ebből azért nem csinálunk rendszert. :) Elvolt Ő, de nem akarok ebből gondot. Az órák alatt gyakorlatilag észre sem lehetett venni, hogy Ő van. Aludt, vagyis inkább szundikált.
Jó kis séta volt suliig, aztán hazáig... Az a baj, hogy fél szemem azért mindig rajta volt, nehogy felkeljen, stb. És hát hetente kétszer 4-5 óra hosszat talán csak kibírom, hogy nincs velem. :)
Jól elfáradt, egyrész az oda-vissza séta miatt, másrészt azért agyilag is 'melózott': rengeteg új inger, sok új ember, akik nézik, mosolyogják, de ő nem mehet oda, mert gazdi nem engedi, meg hát oda-vissza a láb melletti séta.
A lábam egészen jól bírta, de azt hiszem, jobb lesz, ha hétfőn K.I.T.T-tel megyek.

Holnap megyünk dolgozni. Hamarosan elérem azt a szintet, amikor minden rendben van bent, mikor minden annyira a helyére kerül, ahogyan én szeretném. De addig lelkiismeretesen teszem a dolgom, Zara meg asszisztál.

Most alszik... A délelőtt kiesett, mert a suliban azért elég izgatott volt. Ebéd után pedig itt volt unokahúgom, aki sokat 'zarázott'...
Megnézzük a zikszfaktort, lelibbenünk egy gyors pisire, aztán alvás. Ránk fér. :)

Este van...

2011-10-12T18:33:00.000+02:00

Még bent vagyunk.
Érdekes ez a 'bent', itt egészen otthon érzem magam.
Aki miatt sietnék haza - hát Ő itt van velem.

Korán jöttünk, ma is.
De meglesz ennek a közeljövőben az eredménye. És látom, hogy értékelik a hozzáállásom.
Más szelek fújnak.
Mondhatni, akkor tűnik talán fel igazán, mit is ér valaki, amikor már nincs. Hát engem vissza'tapsoltak', és most jobban meg is becsülnek. :)
Zara itt is boldog. Hol nem?
Itt, a kis 'irodaházban', ahol nappal az udvaron pihenget (ha jó az idő, kirakom a vetbed-jét, és onnan ő el nem mozdulna... mondjuk itt van ilyenkor az irodaajtóban), mindenki szereti. Mindenki ismeri.
Sőt, öröm látni, mikor 'idegenek' jönnek valamelyik céghez, és meglátják - és mosolyognak. Van, hogy kedvesen hozzá is szólnak. A másik véglet a teljes érdektelenség. Érdekes figyelni az arcokat.
Talán nem szabadna, de ebből én levonom a magam következtetéseit.
Zarában azt imádom, hogy mikor így valaki elsétál mellette, és szólongatja, beszél hozzá, kontaktust teremt vele - Ő nem mozdul. Figyel, néz, csóvál - de nem mozdul.
Mert az az Ő helye, ahol neki 'marad' van, ahová Ő tartozik.

Reggel főnököm vaumaxban kezd, megveszi a közösen kinézett lámpát a plafonra - húú de jó, hogy nem egyedül engedtem el vásárolni. Mint kiderült, valami förtelmes lámpakezdeményt vett volna. :) Együtt kiválasztottuk, reggel megveszi. Lesz postaládánk is.
Mindent el lehet intézni, csak akarni kell.

Lábszerkezetem jól van.
Most délután picit még fájt, de hát azért hatalmas zakó volt, csoda, hogy így állok, ahogy.

Lassan kiürülnek az irodák. Csak az utcafronti pizzéria világít még.

'Trikóhordalék' (:

2011-10-09T08:23:00.001+02:00

Érthetetlen talán a cím? :)
Mindjárt...

Dolgozunk, szorgalmasan.
Van mit csinálni.

Tegnap voltam suliban, tök jó volt, HTML+CSS-sel kezdünk.Hétfőn nem megyek, a személyiségfejlesztő csoda második és egyben utolsó alkalma lesz, egyrészt nincs belőle vizsga, másrészt javarészt labdát és plüssállatokat dobáltak egymásnak a fiúk-lányok, harmadrészt megin' fáj a patám.

Tegnap a hülye bicikli hülye kereke tök lapos volt, én meg nem tudtam felpumpálni :/, úgyhogy mehettem taxival.
Aztán délután végignyaltam a lakást takarítás címszó alatt (Zara még mindig nem csinálja meg helyettem), és most fájok.Túlerőltettem, de nem vészes, csak jelzi, hogy még nem ártana pihentetni.

Szóval, trikóhordalék...Főnököm Zarát néha úgy hívja: 'mokolya'. Úgy kedvesen, barátságosan, vigyorogva. 'Mi van, mokolya?' :) (nagy kutyás ő is).
Csak hát nem ugrott be, mit jelent...Gugli a barátom.
Ezt adta ki:'mokolya: A férfiköldökben esténként található trikóhordalék.'
Jaaa, és hívják még köldökkutyának is.
Jót röhögtem. Az én drága kis trikóhordalékom. :)))
És rémlik, hogy egyszer a Fábry showban voltak ilyenek. Ilyen speckó kifejezések. Holtáig tanul az ember, még ha néha hülyeséget is. :)

Someone like her

2011-10-06T19:47:00.001+02:00

(Never mind I'll find) someone like Zara... ♥
(Most ez az egyik kedvenc zeném - Adele: Someone like you)
Annyira édes, ha látnátok, mikor még a lépcsőn is alkalmazkodik a botorkálásomhoz.
Lépésenként totyog le velem, eszébe nem jut sem lefelé, sem felfelé sietni. Jó fej. Oké, én tanítottam ezt meg neki, de akkor is, az neki egy erőltetett menet, a négy kis hülye lábával ott szerencsétlenkedik.

A lábam napról napra jobb. Lassan visszaáll a 'gyári' állapot, az biztos, hogy szombaton el tudok biciklizni suliba délelőtt. 8-11-ig lesz, addig Napsugár itthon marad.
Jaaaa, a poén az, hogy most a másik lábam kezd kicsit fájni a fokozott terheléstől, ugye a másikat nagyon kímélem, állni meg mégiscsak kell valamin. Nem vészes, csak néha már panaszkodik. :)

Jön a hideg!! Végre! Ősszel legyen ősz, és hát bevallom, én imádom a hideget, a telet.
Téli gyerek vagyok, na. :)

Ez állati!

2011-10-04T18:31:00.001+02:00

Hajnalban anyu vitte le lánykám...
Aztán az volt a terv, hogy engem főnököm elfuvaroz az irodába, és haza is hoz délben.
De Timcsi kreatív és türelmetlen...
Ezért előkotortam Zarám kenőcsét, amit korábban a lábujjtörésére kapott (olyanunk is volt, jah).
Sunlitan Veyxat gél, zöld színű, frankó kámforos cucc.
Állati használatra. :)

Anno mondta a doki, hogy saját derekára is keni, és máshol is olvastam, hogy humán célokra is használják.
A leírás szerint: kámfor tartalmánál fogva csíraölő hatású, vérbőséget okozó, ugyanakkor metilszalacilát tartalmánál fogva gyulladáscsökkentő hatású gél. Ízületi-, ín- és izomsérülések, rándulások okozta, fájdalommal járó gyulladásos megbetegedések kezelésére használják. Jaaa, és patairhagyulladásra is remek. :)

Pont nekem való! No, bemasszíroztam a csülkömbe, és a tégelyt belehajítottam a táskámba.
Aztán láss csodát - negyedóra múlva sokkal jobb volt a lábam, bicegve, de tudtam járni, sokkal kevesebb fájdalom mellett.Ezért aztán mégiscsak fogtam Napsugarat, és eltetvészkedtünk a cégig. :)))))

Remélem, így már helyreáll a kislány lelke.
Délben terveztem hazajönni, hogy ne sokáig 'lógassam' a lábam. Háromnegyed 4-re haza is értünk. :) Sok a dolog, na.Most azért borogatom kicsit, és este anyu viszi le Zarát, hadd pihenjen a lábam. Akkor biztosan bírni fogom a holnapi napot is.Megmaradok!

A szombati suliba már mindenképp elmegyek, ha kell, taxival. Esetleg biciklivel, csak félek, nehogy rosszul lépjek, mikor leszállok róla.

Zara hasmenése alakulgat. Majdcsak helyreáll a rend. Mára azért sokkal jobb kedvem van, hogy végre tudok járni, vagy valami ilyesmi. Oké, úgy nézek ki, mint a zárlatos terminátor, de haladok. A legnagyobb bánatom az lett volna, ha Zara nélkül megyek dolgozni.És teszek rá, hogy az ilyen szintű kötődés kinek tetszik, és kinek nem. Nekünk így jó, 'összenőve'. :)

We are Borg. We will adapt.

2011-10-03T12:22:00.000+02:00

Seven of Nine
(Tertiary adjunct of Unimatirx 01)

(Csak StarTrek fanoknak, sorry...)

Javulgat a csülköm. Regenerálódik, ugye.
Asszem, mégsem kell amputálni. :)

A helyzethez pedig alkalmazkodunk. :)
Éjjel jól aludtam (este fájdalomcsillapítót vettem be azért)... Szóltam a főnökömnek, hogy ma tuti nem megyek, hogy még egy napig pihentetni tudjam a lábam. Reggel anyu levitte a kicsi lányt, aztán lelépett dolgozni.

Reggel majdnem eltörtem a még ép lábamon az egyik ujjat, sajnos belerúgtam az ágyba. Ugrottam is egyet, rögtön rá a beteg végtagra. Ügyes vagyok, na. :)

Kaptam anyutól egy klassz, bőrfejű, stabil lapos talpú, olyan klumpa jellegű pacskert, nagyon kényelmes, holnap dolgozni is abban megyek, főnököm eljön értem, anyu meg utánam hozza Zarát a céghez... Délben meg már hazabicegek vele.

Drága lánykám azért elintézte, hogy le kelljen vinnem sétálni.
A Nagy Esés óta anyuval voltak csak lent. Anyu 2-3 körül ér ma haza, elkérte magát korábban, hogy le tudja vinni Napsugarat. Zara viszont az előbb szólt, hogy dolga lenne... Naná, hogy nem haboztam.

Napsugár

Letotyogtam a lépcsőn az új pacskerben. Nem raktam rá a lépcsőházban a flexit. Fent leültettem, a lépcsőfordulóig lebotorkáltam, aztán hívtam. Ott megint ül, és így szépen a korlát mellett le tudtam menni, aztán meg csigalassan jött a balomon. Még jó, hogy jólnevelt kutyám van, és nem húz pórázon soha. De szép is lenne. :)

No, a drága, úgy tűnik, kicsit bestresszelt. Mi nagyon össze vagyunk nőve, és soha nem viszi el más sétálni. Nagy ritkán (eddig talán két-három alkalommal) fordult eddig csak elő, hogy anyu vitte le egy gyors eü sétára, de hogy az összes sétát nélkülem tegye meg egy nap, olyan soha nem volt.

Kezd hasmenése lenni sajnos. Ma már így nem kap enni semmit, reggel pedig egy kevés főtt rizs lesz a reggelije.
Most, hogy már újra le tudom vinni (ha nagyon lassan és csak rövid időkre is), helyreáll a lelke.
Napsugár nagyon érzékeny, és ez most újra tudatosult bennem...

Felértünk, ivott - azóta pedig álmosan nyammogja Macit.
Egy szavam sem lehet rá. Jó kutya.

Az idegenek köztünk vannak

Szolidaritás

2011-10-02T11:05:00.000+02:00

Tegnap igazán klassz napunk volt.
Leszámítva persze, hogy reggel 8-tól 11-ig dolgoztam, de ennyi azért belefér...
Aztán megjött értünk Zengő-gazdi, és mentünk partyzni.
Sajnos Jammyék nem értek rá, de Zara és Zengő szokás szerint remekül elvoltak.
Mi is élveztük a jó időt, ettünk finom paprikáskrumplit és sütiket, ittunk igazi görög pálinkát...

Hát, azért megvan a böjtje a tegnapnak (na nem a pálinkának, kevesett ittunk).
Éjjel megint 'koncert' volt az ablakom alatt (hurrá, éljenek a földszinti lakások), éjfél után valamivel. Szokásos... az alattam lévő garázs nem túl intelligens, ám annál fiatalabb és bulizósabb tulaja/bérlője megint itt élt társadalmi életet a barátaival, nem beszélve egy kellemes autóhifi-bemutatóról. Főleg a basszusokról.

Ezután nem tudtam visszaaludni hajnalig. Alighogy sikerült, megjelent egy újabb társaság. Ők ketten, autó nélkül, ám meglehetősen nagy hanggal voltak. Megint ugrott az alvás.
Olyan vagyok, mint a mosott kaki.

Reggeli séta során gondoltam vala, örömet szerzek magamnak - vettem két virágot az ablakba. Kaspó adott. Vettem egy korallvirágot, és egy gizmóakármit. Nem tudom a nevét.

Aztán, ahogy kiürült a lakás, gondoltam, mosok egy adagot. Rohangáltam, mint pók a falon, hogy végezzek, amíg egyedül vagyok otthon.
És sikerült az ócska fatalpú papucsomban akkorát zakózni az előszobai pévécén, hogy még nem tértem magamhoz. Mármint a jobb bokám. Fáj. Bekentem, most borogatom. Eleinte rá tudtam állni. Most már kevésbé. Orvoshoz persze nem megyek, nem is érdekel.
Örülök, ha holnap a cégig elbicegek (meg hát Zarával a szokásos sétákra, de most csak eü séták lesznek).

Szolidaritásból csináltam. Zarának is a jobb bokája a rossz.
Holnap így nem tudok suliba elmenni, sem elbiciklizni.
Sajnos nincs senki, aki el tudna vinni. Jaaa bocs, azért van valaki. A taxitársaság.... Csak oda-vissza az kicsit drága móka lenne nekem.

Tényleg, komolyan: már más sem hiányzott.

Egy kicsit, tényleg csak kicsit, most elegem van... :(
Nem látom lilának, és nem dagad. Csak fáj.
Remélem, nincs eltörve.
Very az élet, very happy. Tényleg.

Kis lépés másnak, nagy lépés nekem

2011-09-30T08:19:00.001+02:00

Tegnap - bár sosem gondoltam volna, hogy ezt megérem - elkészült a csodás bordó filc-szőnyegpadló helyett az irodában a parketta. Persze, noszogattam a főnököm, hogy intézzük-intézzük, és láss csodát, túl vagyunk a projekten.

Ennek örömére gondoltam, behozom Zarának a régi Sally-kosarat... Legyen itt is egy kis kuckója. A lábamnál alig fér el, de gondolom, amúgy meg fázik... Úgyhogy hajnal fél 5-kor (igen!!) indultunk otthonról, a kamrából előszedtem Sallykém kosarát, szatyorban hoztam egy puha plédet. A kosárba beleraktam a plédet, rá a már korábban behozott vetbed-et... Napsugárnak nem kellett kétszer mondani, hogy 'helyedre'... Ott fekszik a kis kuckójában, Blökivel, melegben. A bal füle diszkréten kilóg, szokás szerint. Édes. :)

Nagy lépés ez nekem. Sallyke miatt. Korábban szent meggyőződésem volt, hogy drága angyalkánk kosarát a fajtamentőknek ajándékozom. Hosszú hónapok óta pihent a kamrában.
Előbb-utóbb csak túl lesz rajta az ember...

Holnap, ha minden igaz, megyünk Zengőékhez partizni. Viszem Canont.

Szép hétvégét!

Kuckó-mackó

2011-09-27T08:45:00.002+02:00

Zarámnak klassz kis kuckója van az irodában, behoztam egy vetbed-et neki.
De neeem, ez nem elég jó.
Inkább bebújik az íróasztal alá, a lábamhoz, és kiskifliben fagyoskodik a vékony szőnyegpadlón.
Naná, hogy idehoztam a vetbedjét...
Ha egyszer a lábamon szeret aludni.
Asszem, imádom. ♥♥

Zara és Maci. Örökké.

2011-09-22T20:27:00.003+02:00

2009 karácsonya volt, mikor Maci megérkezett.
Azóta is tart a szerelem.
Maci összegyűjtött már némi koszt és Zaranyálat, de Napsugár így szereti.
Elalvás előtt mindig Macizik... Nyammogja, rágcsálja... Szinte elalszik Macival a szájában.

Készítettem egy videót. Csak, mert annyira drága ilyenkor.

szólj hozzá: Zara és Maci. Örök szerelem.

Knock out

2011-09-19T17:36:00.001+02:00

Ma hajnalban szokásos móka:
Fél 7 körül indultunk munkába... 4 km, bő egyórás séta. Pórázon, láb mellett végig (elején pisi-kaki), a céghez közeli futtatón még egy kis szabadság. Futkosás, botozás, labdázás.

Zarám ezután totál K.O. volt, egész délelőtt....
Délben indultunk vissza (haza, de már kocsival elhoztak minket).

Anya októbertől suliba jár, heti minimum két napot. Meglátjuk, lehet, hogy időnként Napsugár is jöhet. Mondjuk ha nem, akkor sincs tragédia, egy-egy alkalom 3-4 óra.

Süni... Maci után második Örök Szerelme

Zaramia jól van.
Örül mindenkinek, szeret mindenkit, bárhová is megyünk.
Ő aztán nem a standard lakáskutya életet éli.
Nem az van, hogy reggel otthon hagyom, és délután-koraeste hazaérek.
Ő jön velem mindenhova, néhány elhanyagolható kivételtől eltekintve.
Ezáltal egész nap 'pörög', 'dolgozik', figyel, mászkál.

Most Sünit nyammogja... Megint, és mindig.

Érdekes, hogy van millióegy játéka. Mégis, Maci és Süni az abszolút favorit. Nyilván, mert a két kiskedvenc szőre nagyon hasonló. Sosem rágja szét őket, csak nyammogja, és nyalogatja.
El nem múló szerelem. :)
A poén a dologban, hogy mind Maci, mind Süni sima gyerekjáték. Macit 2009 karácsonya előtt Tescoban újítottam. Sünit pedig idén tavasszal szereztem egy sima kis élelmiszerboltban.
Nem fressnapf-os drága, puccos kutyaplüss egyik sem.

Zara és Kiccsaládja :)

És az a bizonyos videó:
"Polgár Jenő hivatalba..." :))
http://www.youtube.com/watch?v=jR9BPSqFQZE

Csak semmi pánik

2011-09-17T09:09:00.001+02:00

KopaszKutya

Tegnap sikerült végre eljutni dokihoz, munka után.
Nincs baj.
Napsugarat megcsöcsörészte a dokipajtás, mondta, semmiféle csomó nincs benne, annyi baj legyen, hogy egyik oldalon kicsit máshogy lóg. Van ilyen. :))

Beszélgettünk a pár nappal ezelőtti lesántulásáról (tegnapra már nyoma sem volt).
Igen, a gerince lehetett a tünetekből következtetve, de nem idegbecsípődés, csak megránthatta magát.

Említettem, hogy mennék kontrollra... Abszolút nem javasolt. Az, hogy évente két-három alkalommal picit, és rövid ideig fájlalja, nem jelenti az állapota romlását. A bokáit meg tudjuk, hogy állnak... Ellenben nagyon nem ajánlott az altatás.
Ő már hétszer volt bódításban-mélyaltatásban, és ezek nagyon megrövidítik az életét. :((( Így sem él elég sokáig... :(
Úgyhogy nem viszem Gödre.
Csak ilyenkor, mikor lesántul, bepánikolok. De aztán szépen átgondolva a dolgokat, visszaolvasva a levélváltásunkat Mukával a C.E.C-vel kapcsolatban, igazat adok a kecskeméti orvosunknak.

Nem ajánlott altatgatni. A gerincével vélhetően ennyi lesz a bajunk élete végéig, mint most. Sőt, ha most gerinc MR-re mennék, szinte biztos, hogy negatív lenne, annyira kezdeti stádiumú Zaránál ez a betegség. Muka szerint sok kutyának van ilyen baja (csak teszem azt kerti kutyák, és észre sem veszi a gazdi, ha éppen kicsit biceg néha), és ezzel akár tenyészteni is lehetne...

Szóval, lenyugodtam. Ha majd nagyon akarom, valamikor a bokáit lefotóztathatom, de azt itt helyben, Kecskeméten megtehetjük, és altalás nélkül is megy. A bokáit azért felesleges röntgenezni, mert tudjuk, milyen. Nem rosszabbodik, eszi az arthroxont kúraszerűen, és az artrózison nincs mit nézegetni. Némiképp súlyosbodni fog az évek során, farigcsálni már nincs mit rajta. Vélhetően, ha ezt az életmódot folytatjuk, akkor sok évig nem lesz szükség fájdalomcsillapítóra, maximum időnként, ha mondjuk front van, és kicsit bedurran neki.

Vigyázok rá. (Anna)Zara :) csak egy van.

És ha már múltkor némiképp megkopasztottam (gazdianyu kérésére és örömére, gazdiapu bánatára :)) Zengő pajtást, ma Zarára is sor került. Ült, tűrte, állta, ahogy szokta. Jólfésült kutyám van megint.

Más...

Öt hónap.
Ennyi idő kellett, hogy ez a képkeret, A Képpel, újra kikerüljön a polcra. :(

Velünk. Örökké.

Itt az idő

2011-09-14T20:23:00.002+02:00

Az előbb írtam Muka dokinak. Aki diagnosztizálta Zarám gerincbaját.
Történt ugyanis, hogy alig értünk le esti sétára, Zarám sikkantott egyet, és a farához kapott. Azóta alig-alig áll lábra. Én úgy látom, nem a gerince (akkor nem tud leülni, ha az fáj), hanem a bal (!!) hátsó. Eddig csak a jobbra sántított, azon a csánkon súlyosabb az artrózis (és kevesebb a porc :/).
De azért az sem kizárható, hogy mégis a gerince fáj. Sajnos nagyban nehezíti a diagnózis felállítását, hogy Napsugár nem tudja elmondani, pontosan hol és hogyan fáj.

Tavaly nyáron azt mondta Muka, hogy évente menni kellene kontrollra, leginkább a gerince miatt. Vélhetően, mivel nagyon kezdeti stádiumú a C.E.C. szindrómája, a ritkán jelentkező fájdalomtól eltekintve kutya baja sem lesz, nem lesz szükség műtétre.
A kontroll viszont kell, hogy ha mégis gáz lenne, időben be tudjunk avatkozni. A C.E.C. végső stádiuma a bénulás. Na azt azért kihagynám.

Napsugár

Fogalmam nincs, itt minek öltögeti a nyelvét :)

Szóval, most megijedtem.
Ezért kértem gyorsan e-mailben árajánlatot, és amint tudom (meg tudok kocsit szerezni, hogy Gödre eljussunk), viszem Napsugarat Mukához.

Jaa, és akkor még nem is meséltem...
Holnap nem dolgozunk, mert 9-re megyek beiratkozni a tanfolyamra, és előtte útbaejtjük a dokit. De nem emiatt terveztem orvost... Hanem a napokban feltűnt, hogy jobb oldalt a kis cicije-pocakja, a combjához közel jobban 'lóg'... Vagy hogy is mondjam. Több centivel lentebb leffeg ott a cucc, mint a bal oldalon. Vagyis hát a bal oldalon egyáltalán nem lóg semmi.

Több soron megtapogattam a jobb oldalát, én nem találtam benne semmit, csomót vagy ilyesmit, de szeretném, ha a doki mosolyogna rajtam egy jót, és mondaná, hogy minden oké.
Na és ha már megyünk, akkor megkérem, mozgassa meg jól a hátsó lábakat, hogy vajon jelez-e valahol fájdalmat Zaramia. Az is lehet, hogy a frontot érzi tényleg a kiscsaj, és reggelre kutya baja.
De ez most rádöbbentett, hogy az idei kontrollt nem lehet elbliccelni.
Kérdeztem Mukát mailben, hogy az altatást-bódítást a röntgennél nem-e kihagyhatnánk... Annyiszor volt már csórikám altatva. :( Bemegyek én vele, mint máskor bokaröntgenen, és fogom. Együttműködik ő szépen... Mondjuk az is kérdés, hogy a gerincröntgennél mennyire kell természetellenes pozícióban feküdnie. Ha ugyanúgy csinálják, ahogy a csípő röntgent, akkor szerintem esélytelen, hogy ne mocorogjon.
Meglátjuk. Aszondta a vak is.

Azért olyan rossz ez... Hogy a sok-sok tünetmentes nap után jön egy ilyen, és akkor újra rád szakad a felismerés, és egy csipetnyi tehetetlen kétségbeesés. Mert nekem Ő a legfontosabb a világon.
Nincs azért nagy baj, csak most az ijeszt meg, hogy így még nem láttam sántítani.
Na, holnap minden kiderül. És remélem, mindenki derül. Hihi.

Jó étvágyat, Zara!

2011-09-14T14:35:00.004+02:00

Szépen, lassan megőrjít a Drága.
Állandóan összezabál valamit lent. Ez lehet barna kupac (emberi... fuuuuujjjj), taknyos zsepi, kajamaradék, macskakaki, rohadt alma. Bármi.
Épp a napokban dobtam fel egy fórumon, hogy ötleteket várok ételmegtagadás tanítása ügyében.
Bár az is kérdéses, hogy egy bélpoklos retrievert le lehet-e erről szoktatni.
És igazán nem mondhatja, hogy nem kap finomakat itthon (a prémium tápja mellé persze).

Ma elsétáltunk melóhelyre. A szokásos 4 km... Séta vége felé, a céghez közel szokás szerint megálltunk a futtatónál. Volt ott egy feka labifiú, Alex. Nem nagyon foglalkoztak egymással, Alex legelt, fájt a pocakja.
Erre az én drága Napsugárkám elment felfedezőútra. Mire észbekaptam, már jóízűen reggelizett valamit egy bokor mögött. Ez a tevékenység természetesen a hallójáratai elzáródását okozta. Aztán jött... Gúvadó gülüszemekkel, száját szaporán nyalogatva, megnyúlt, 'tudom, vétkeztem'-ábrázattal.
Sóhajtottam egy nagyot, elszámoltam ötig - aztán kitártam a karom, és hívtam. Szaladt is. Kis hülye.

Mint kiderült (mert még hagyott belőle), csirkepörköltet reggelizett a drága.
Aztán persze figyeltem egész délelőtt, hogy rosszul van-e. Mindig attól félek, mérgezett cuccot eszik fel.

Mondanom sem kell, hogy a standard reggelijét bukta. :) Bár biztosan örült volna egy kis bárányos tápnak a csirkepöri után. A beste dög. :)

Más... elindult az x-faktor. Megint.
Mindig várom, hogy új tehetségeket lássak-halljak.
A második válogatás volt most szombaton ugye, és voltak nagyon ígéretes produkciók...
Éééés ugye felbukkant a tavalyi x-faktorból két leányzó, Németh Katica és Muri Enikő. Katica rengeteget fejlődött. Tetszett tavaly is, idén pedig még jobban.

De Muri Enikő... Tavaly is idegbajt kaptam. Mert ORDÍT!!!! Erőlködve, kínlódva énekel (ahol csak erőteljesen kellene), sok a hamis hang. Tavaly előadta Kelly Clarkson-tól a Because of you-t, ami egy remek dal. Az eredeti előadótól. De nem Enikőtől.
Idén pedig egy nagyon hasonló számot hozott, Christina Aguilera Hurt-jét. Csodás dal. Eredetiben.
Enikő drága megint ordított, kiabált. Sokszor végighallgattam az előadását. Próbáltam én is meglátni benne azt a 'csodát', amit a tömeg hallani-látni vél. Ismert, közkedvelt dal, ezért a tömeghisztéria? Egyszerűen fülsértő az ordibálása. Vannak jó részek a dalban, de összességében alig várom, hogy legyen már vége, akárhányszor hallgatom. Talán túlságosan vájt fülem van.
Erre nagyon igényes vagyok. Utálom, ha hamis, ha nem kellemes a fülnek.
Jaa, Enikőnek adtam még egy esélyt. Youtube-on rákerestem... és sajnos meghallgattam tőle még egy borzalmat. Beyoncé dalát, a Listen-t. Tömény iszonyat.
http://www.youtube.com/watch?v=cw2Dba9l1FI
Lehet megkövezni. :))

És az eredeti:

Sőt, még ő is sokkal jobban nyomja (14 éves, az angollal is vannak gondok, de máris sokkal hallgathatóbb...):
http://www.youtube.com/watch?v=QzD0rH61fVc&feature=fvsr

Muri Enikőt hallgatja szegény :)

A hosszú süniélet titka Zara gondos ápolásában rejlik

Enyém. ÉnSünim. Nemadom.

Z-Z labor

2011-09-10T20:03:00.005+02:00

Z, mint Zara.

Z, mint Zengő.

Két dinka.

Két golden.

Két vér-eb.

Ma együtt töltöttük az egész délelőttöt, sőt - 9 körül indultunk hozzájuk, és 4 előtt nem sokkal értünk haza.

Azóta lánykám magán kívül alszik - miután beburkolta a 'reggelijét', persze.

Sok csodás fotó készült.

Ízelítőül:
(Teljes galéria: ITT)

Ez a mai kedvencem.
Ugye hogy ragyog? :)

Édes

Fuuuussss, Forreeeeeest!

A legfinomabb illat a világon

2011-09-09T14:30:00.001+02:00

Tegnap nem tudtam lánykám magammal vinni dolgozóba.
Munka előtt még dolgom volt a város másik felén, és oda nem is vihettem volna magammal.
Így otthon maradt. Reggel 7 körül kapott reggelit, én pedig angolosan távoztam.

Délelőtt sokszor az eszemben járt, de tudtam, hogy alszik a kis helyén, az égvilágon semmi baja nem lesz, amiért otthonhagytam - csak nekem hiányzott. :)
Negyed kettő körül értem haza. Izgatottan, olyan gyermeki örömmel siettem fel a lépcsőn, miután K.I.T.T-et a tárolóban leraktam.

Mamma

Nyitom az ajtót... És ott állt az előszoba közepén.
Csóválva. Álmos fejjel. Macival a szájában.
Igyekeztem visszafogni magam, bezártam az ajtót, leraktam a cuccaim... aztán üdvözöltem. Jött is mormogva, csóvált, hümmögött (Maci még mindig a szájában természetesen), riszált...
Megöleltem a meleg kis testét - nyilván akkor kelt fel a kuckójából. És az a finom, puha, most-keltem-fel-kiskifli-pózból illata volt... Imádom.

Mentünk is sétálni.

Beszélgetünk :)

Macival

Hihi

Tegnapelőtt délután találkoztunk Zengőékkel a Kiserdőben.

Mindig ugyanúgy

Csalánosi erdő. Fotók, másképp.

2011-09-04T16:01:00.003+02:00

Rajtam a nyakörv, indulhatunk!

10 körül indultunk... És kb 3-kor értünk haza.
Zarám hozta a formáját...
Eufórikus örömmámorban úszva rohangált az erdőben, miután mondtam, hogy "mehetsz"... Manó, Sunny és Viki (Kitti) labik egy darabig velünk voltak, de később sem maradtunk egyedül.

Megérkeztünk!!

Sunny

Egyszercsak felbukkant két kutyus, egy labimix lányka, és egy goldenmix fiú, Zizi és Turbó. Velük ment tovább a buli.

Turbó

Pajtik érkeznek

Gyakorlás is volt

Fókuszban

Zara és Coco

Pervollal mosva.
Úszás útán, habos-babosan

Napsugár nagyon elfáradt... Hazaértünk, kapott "reggelit", aztán kidőlt... De később, ahogy felkelt, sajnos nagyon sántított.
Ez sajnos semmit nem változott, nagyobb terhelés után fájlalja a jobb hátsót.
Ez a "négy-öt lépés és bejáródik"-fájdalom.
Sajnos az artrózis nem gyógyítható, maximum lassítható a leépülés.
Ritkán kap Zara ilyen lehetőséget, de ezt azért nem zárhatom ki teljesen az életéből. Kell a bolondozás, a játék, az úszás, a pörgés.
Ritkán, de kell.
Elgondolkodtam megint. De most nem olyan világvége borúlátással, mint egy éve.
Zara a legjobb helyen van.
Ő nem lehetne kerti kutya (még nappal sem - meleg, száraz hely kell a bokáinak és a gerincének). És pajtit sem kaphat, legalábbis folyamatos felügyelet nélkül.
Sokat és gyorsan romlana az állapota, ha elgurult gyógyszerrel bolondozhatna, kontroll nélkül, vagy ha hidegben kellene feküdnie.

Mondanom sem kell, mára kutya baja. Nem sántít. Meg hát mondom, tegnap sem sántított pár lépés után. Csak hát láttam, mikor felállt, hogy kíméli, mert fáj.

Más téma...
Tegnap óta 'üldözök' egy sárga labi kant. Láttam őt már korábban, ezer százalék. És akkor sem jött oda, fél, bizalmatlan. Nyilván oka van rá, bánthatták... Ellenben jól táplált, tiszta.
Szerintem önsétáltató. A közelben lévő villanegyed felé megy el végül mindig, lehet, hogy direkt kiengedik, vagy vacak a kerítés és szökik... Minek az ilyennek kutya? A végén elütik... Az a baj, hogy nem tudom megfogni, mert menekül, pedig már két pórázzal járok.
Ha megfognám, két hét múlva lehetne ivartalanítani (akkor jár le a kötelező 'karantén', amíg visszajár szegény a gazdájának, már ha keresné...), aztán mehetne gazdihoz.
Csak hát szegény iszkol előlem mindig. Félek, hogy elütik, vagy szomjanhal, vagy valami...

Hurrrráááááááá!!!!

2011-09-02T19:04:00.002+02:00

Manó-Sunny gazdi (és Viki labilány ideiglenes gazdija) hívott.
Holnap 10 körül felszednek minket Zarával, és irány a Csalánosi!!!!
2 körül pedig haza is hoznak. Egy darabig velünk lesznek az erdőben, de utána, 2-ig simán elleszünk Zarával.
Viszem a Canon-t, viszek dummykat.
Jajjj de jóóó!!! :))))))

Úgyhogy reggel nem megyünk a Kiserdőbe, csak a környéken mászkálunk. Viszek vizet, könyvet, dummyt, Zarát... és a fényvisszaverős nyakörvet teszem rá (bár messzire sosem megy el, és itt nem szoktak vadászni, de az ördög nem alszik).

Végre úszhat is a drága... Nagyon várom. És akkor még finoman fogalmaztam. Az élet apró örömei. :)

The silence of the lambs

2011-09-02T10:56:00.003+02:00

A bárányok hallgatnak.
Zara is hallgatott. Több soron.
Mivel visszaesett a köhögősdibe, ma reggel elballagtunk a dokihoz.
Megmarad...

Hannibal Lechter

És ha már ott jártunk, és volt rá lehetőségünk :), kapott a drágám a vizsgálat végén egy infralézerkezelést a bokáira, és vettünk spot-ont is. Így megint rendben vannak az ízületei is pár hónapra, és bolha-kullancs ellen is védettek vagyunk.
Az infralézerkezelés közben szokás szerint haldokolni látszott. A teljesen fájdalommentes 'beavatkozás' során - mint mindig - folyamatosan próbált lelépni. Csigalassan, csendben, szépen lassan odébb lépkedett, a végén szinte már az egész kutya arrébb ment, csak az éppen kezelés alatt lévő lába maradt a helyén. :)
Mondjuk tegnap, lázmérés közben is ezt csinálta velem. Persze azt megértem, hogy kellemetlen. És teszi mindezt a maga kis bájos, alázatos, csendes módján. Zabálnivaló.

Vettem neki egy textil 'szájkosarat' is... ugyanis a régi elveszett. Bár sosem használtuk, csak volt.
De - ha nem is szeptemberben, de következő hónapban mindenképpen - szükségünk lesz rá, ugyanis ki akarom vinni lánykám a Csalánosiba. Már utánajártam, busszal hogyan jutunk ki.
Akkor már a meleg is végképp a múlté lesz, úgyhogy semmi akadálya nem lesz egy akár egész napos, de legalábbis félnapos túrának.

Végre megszabadultam tőle

... és, kedves olvasók, azért ez nagyon átlátszó ám. :)) Mihelyst írtam, hogy némiképp nehezményeztem a viszonylagos érdektelenséget bejegyzéseink ritkulásával kapcsolatban, láss csodát, alig két nap alatt legalább tizenöten kattintottatok a vonatkozó bejegyzésnél a 'szomorú' kockára.
Jót nevettem.
De azért jól is esett, hogy mégiscsak érdekel valakit, mi van velünk.

Zara kapott a dokinál egy nagy Chicopee konzervet is.
Adtam neki a reggeli tápadag mellé.
Bol-dogság volt.

Virágom, virágom

Napsugár most nagyon kidőlt... Jó kis séta volt a dokiig meg vissza, ráadásul - bár a hőmérséklet nem magas - nagy a páratartalom, 'jó' fülledt az idő. Lógott is Zara nyelve, mire hazaértünk.
Mindenesetre megnyugtató, hogy most már rendben lesz a torka, nem akartam úgy nekimenni a hétvégének, hogy rosszabbodhat az állapota.

KisTündér - mondanom sem kell - nagyon boldog volt a dokirendelőben.
Mondjuk, Ő mindenhol boldog... Kapott egy szem finomságot vizsgálat előtt, aztán kezelés után, megint. Sőt, nem is egyet.

Megint meguntam-utáltam a flexit. Az a marha nehéz fogantyúja... 30 deka legalább. Csak a közterületesek miatt alig merem elengedni. Na jó, néha el szoktam, parkos részeken, közben pedig szkennelem a környéket.
Mivel flexipajtást utáljuk, ahhoz ráadásul a kendős nyakörvet is szoktuk vinni, elővettem a 'pórázas' szatyrunkat. Találtam benne két klassz, jó hosszú retrieverpóráznak való anyagot. Ahhoz pedig ugye nem kell a kendős nyakörv... Varrtam egy hófehéret, és (mikor a fehér mosásban lesz) egy szürkét. Két-háromméteres. Arra bőven jó, hogy kicsit lazábban legyen rajta, tudja a dolgát végezni. És könnyen le is veszem róla, ha kis időkre, itt-ott elengedem. Azért, azt hiszem, a barna vagy a kék sima nyakörvünkre rárakom a bilétáit (az azonosítós bilétát, és a veszettség elleni oltásosat), és azt ráadom... A kendőset nagyon szeretjük, csak nagyon könnyen koszolódik. Mert a drága állandóan fetreng ebbe-abba.

Nemsokára séta...

Szép hétvégét!!
Megnyugodtam.

Vonzások és állatságok

2011-08-31T18:28:00.001+02:00

Egy ideje nem jelentkeztünk, és ez a tendencia nagy valószínűséggel folytatódni fog.
Olyan túl sokan azért nem klikkeltek alul a 'szomorú' kockára, az előző bejegyzésnél. Sebaj!
Adok egy kis hírt magunkról...

Zara jól van, most már...
Múlt hétvégén, mindkét nap, rengeteget voltunk a szabadban. 5-6 órát, legalább. A kiserdőben persze, hol máshol. Néha társaságunk is volt, de leginkább magunkban ücsörögtünk. Zara pihent, mászkált, botozott, szundikált - én pedig elmélkedtem.

Véget ért a nagy hőség... Hála az égnek. Utáltuk már, Zarának két perccel a kapun kilépés után már térdig ért a nyelve, és csak vánszorgott csórikám.
Két napja pedig rájött a köhöghetnék, megint.
Párhavonta egyszer előadja... Szokás szerint mézterápiát alkalmaztunk... A kuc-kuc másfél nap alatt elmúlt ugyan, de lement a baci a pocakjára. Úgyhogy a köhécselést egy napos hasmars és hányás, ezt pedig egy napos koplalás követte. Ma kapott újra kaját, reggelire főtt rizst, most vacsira szintén, de tettem hozzá néhány szem tápot is.
Kutya baja.
Amúgy sem volt dráma, nem volt lázas, nem volt bágyadt, kedvetlen.
Megmarad.

Készítettem egy új weblapot.
Időnként a kreativitásom szeretem kiélni. Fent a menüsoron tulajdonképpen a weboldal lapjaira tudsz belépni, illetve itt közvetlen kapcsolat van a blog és a weblap között.
Nekem tetszik. :)

Megújult a weblap

www.annazara.hu

A fotóknál alkalmaztam egy új technikát. A Galériában, Zara, Sally, és a közös fotóknál, plusz a különböző lapok hátterénél is.

Kiemeltem a témát - mégpedig a háttér extra elhomályosításával. Nagyon tetszik ez az új módszer.... és hát, mindig tanul az ember. Még mindig nem érzem azt, hogy a photoshop mestere lennék, de jó érzés fejlődni. És minden kis lépés újabbakat generál. :)

Szép hetet!

To be or not to be ;)

2011-08-17T13:26:00.001+02:00

Elgondolkodtam azon, mennyire van értelme blogolnom.
Sajnos, mióta autó nincs a háznál, alig jutunk el érdekesebb helyekre.
Igazából semmi extra nem történik velünk... néhanapján összejön egy jó kis kutyatali a Kiserdőben, de ennyi.
Azt nem mondom, hogy beszüntetem a blogolást, de azt hiszem, sokkal ritkábban jelentkezem majd.

Reggeli

2011-08-17T09:50:00.000+02:00

Így 3 és fél éves korára végre egészen szép szőrben van,
főleg magához képest :)
(arról nem is beszélve, hogy nyár van)

Napsugárkám

Nyuszika és a kis vörös

2011-08-16T18:39:00.000+02:00

Nyuszika megy az erdőben.
Találkozik a rókával.
- Szia, Kis Vörös.
- Miért szólítasz engem így, Nyuszika?
- Miért, az jobb lenne, ha 'lerókáználak'?
:))

Zarám 'lelabradorozzák' rendszerint. Ma is.

Na, ma én is hoztam a formám.

A kép illusztráció, ahogy mondani szokás

A vacsi közi placcig elsétáltunk. Fél óra séta... Jó meleg volt. Vettem is magunknak egy üveg nem hideg mentes vizet. Mármint nagy üveggel.
A placcon leteleptedtünk egy csenevész kis fa árnyékába, jobb híján.

Egyszer feltűnt egy pasi, két hófehérkével.
Láttam, bátran el is oldja őket pórázról.
Hát egyikük valami hihetetlen sprintet levágott vigyorogva (szó szerint), felénk.
Hófehér bundája csak úgy hullámzott a 'menetszélben'. Várakozásaimmal ellentétben nem borított fel minket, az utolsó pillanatban irányt váltott.

Megtudtam, hogy ők ketten anya és lánya, Shila és Myra.
Kérdeztem... ugye spitzek? :) LOL. Naná, hogy nem.
Ismét megerősítést nyert az az elgondolásom, hogy kár megsértődnöm a 'Zara ugye labrador' kijelentésen.
Hiszen én is nap, mint nap bebukom az azonosítósdit.
Ugyanis a két lányka nem spitz, hanem szamojéd.
Funny... :)

... over the rainbow...

2011-08-11T17:33:00.000+02:00

'Fotók' újratöltve

2011-08-10T19:17:00.000+02:00

Mintamókus. Vagyis: mint a Mátrixban.
Kicsit átszabtam a fotó-aloldalt (ebben a blogban!), tettem bele néhány szép fotót, így mindjárt máshogy néz ki.

Feltámadott a netem! Egy hete minimum iszonyat lassú volt. A dög.
Tegnap este megtáltosodott, megint tudja a kb. 3 megát, amit kéne is tudnia.
Úgyhogy ismét tudok youtube-ot böngészni.

Most ezt találtam...
Josh Groban - You raise me up
Fantasztikus. Tőle mondjuk a February song a másik kedvencem.
Beágyazni sajna nem tudom, de itt a link:
http://www.youtube.com/watch?v=aJxrX42WcjQ&feature=related
(míg olvassátok ezt a bejegyzést, nyugodtan indítsátok el ezt a zenét, új ablakban fog megnyílni)

Zara jól van...
Tegnap vettünk spot-ont, most exspot-ot. Kicsit megijesztett a beste dög, mert 6-7 órával a csöpögtetés után néha vakarózott (volna). Na mondom, ha allergiás lesz rá... De semmi baj, kicsit irritálhatta, ennyi.

Reggel találkoztunk Jammyvel és Tappanccsal, ment a játék. :) Később Áfa is csatlakozott hozzánk. Még nem tudom, miért ez a neve, de majd Jammy gazdi elmeséli.

Zarámmal nagyon könnyű. Oké, ez az én érdemem is, de akkor is... Séta közben rendszeresen 'otthagyom'. Mikor ás, mikor botozik, mikor bóklászik és nem figyel... Hangtalanul, angolosan távozom.
Hááát, ha akarnám, se tudnám elhagyni. Fél perc múlva már hallom, hogy 'érkezik'. És szó nélkül besorol a bal lábam mellé.

Ma a reggeli nagysétánál újabb mókát eszeltem ki.
Annyira jól érezte magát lánykám, hogy három pajti is van, meg gazdik akiket szeret, hogy fogtam magam, és bebújtam a fák közé.
Nézte is, hogy hol vagyok. Aztán nekiiramodott a parkoló felé - talán látott ott mozgást, vagy a régi megszokás, mikor még kocsival jártunk.
Sípoltam. Jött boldogan. Én is boldog voltam, hogy így figyel rám.

Néha nem is értem, miért 'működik' ennyire jól... Én azért nem vagyok egy nagy koponya kutyakiképzés ügyben.
Talán, mert az a bizonyos 'kapocs' megvan kettőnk között.
Nem is kéne más kutya. Még olyan sem, amelyiknek nem krumplibokája van. :))
Összetartozunk. Mint a borsó, meg a héja (abban van a vitamin!!). :)

Cim-cim, cimbora

2011-08-07T09:16:00.001+02:00

A tegnapi, ígért képek, Zara, Connor és Nora találkozójáról.

Kaja, természetesen

Imádnivaló bolondok

Sába

Szép

Még sok szép fotó van!!
Kattints a 'tovább olvasom'-ra...

Hát Zarámtól nagyon idegen a beállítósdi, Judit azért küzdött vele...
A hátsó lábait picit hátrébb kellett volna még pakolni, de így is egész jó. :)

Connor nem hazudtolta meg önmagát

Azok a szemek...

Lili

Nora megnőtt. Kicsit.

Zara és Connor

Régen

2011-08-06T12:42:00.000+02:00

Délután randink lesz - összefutottunk Connor-gazdival. Később találkozunk a kiserdőben.
Viszem Canon-t, meg egy csomó vizet a dinkáknak.
Jön Nora is... Kő kövön nem marad majd, az tuti. :)

Régebben, Connor-ral -
Remélem, ma megússzuk tisztán és szárazon

Baba-Zara, azaz Bara :)
Ugye milyen kis hipószínű volt? :)

Majd jövök fotókkal...

(Rém)álom és ébredés

2011-08-05T10:46:00.001+02:00

Hajnal fél 4 tájt felébredtem. Elég korán lefeküdtünk, így ezzel nincs is semmi baj.
Aztán, 6 körül még azért visszaaludtunk, mindketten... Sajnos.

Ülök egy autó hátsó ülésén.
A karomban-ölemben ül Zara. A feje a vállamra bukik.
És nincs benne élet...
Nem tudom, kinek az autója, de sírva telefonálok a hamvasztóknak, és csak szorítom az élettelen kis testét. Ilyen nincs.
Snitt.
Zara újra lélegzik, és ver a szíve. Még mindig az ölemben ül.
Telefonálgatok, Budapestre megyünk, alapos vizsgálatra. Kellene egy profi... Hogy kiderítse, mi történt, mi volt a baj. Papírokat hozok le a lakásból.
Snitt.
Ébredés.

Aztán kinyúl oldara a kezem, és ott fekszik. És szuszog.
Csóvál félálomban. Örül.
Megölelem.

Zara-faces...
És készülőben van egy 'Crazy faces by Zara' is :)

Jóleső fáradtság

2011-08-04T19:31:00.003+02:00

Ma délután - az RR kérésére - látogatást tettünk egy mentvény labilányka gazdijelöltjeinél.
Zara is jött velem, és nagy örömére nem csak egy tüneményes, apró kis spániel-tacsi mix kislánnyal bohóckodhatott (aki nagyon örült a látogatónak), hanem pancsolhatott (sőt, úszhatott) is egy jót a kerti tóban.
Igazi kutyaparadicsom.

Zarám teljesen készen van.
A kiserdőt útba ejtve értünk haza. Már túl van a vacsorán... Most szárad a kosarában. Nem kell ringatnom, azt hiszem. :)
Sajnos nem volt nálam fényképezőgép, csak itthon, vacsi után 'lőttem' róla néhány fotót.
Örömmel konstatáltam, hogy - az úszásnak köszönhetően - ismét szépen kunkorodik a fenekén a szőr.
Naná, hogy visszafelé. :)

Én szóltam!

2011-07-31T10:38:00.000+02:00

Ő szólt előre... :)

Már megint, már megint

2011-07-30T19:56:00.000+02:00

Esti séta.
Kajla egyéves német juhászkutya, szép szál legény. 'Gyerekek' haverkodnak, gazdik beszélgetnek.
Kutyafajtákról...
Mesélem, nemrég 'lefoxiztam' egy jack russel-t. De hát ez ugye nem baj, mert minket meg 'lelabradoroznak'.
'Miért, nem az?' :)))) - kérdezi NJK gazdi a kutyámra nézve.
Deeee...
LOL

Bolond lyukból bolond szél fúj

2011-07-30T17:13:00.000+02:00

Mai, friss, ropogós...

Még otthon, séta előtt

Mai kedvencem, Kedvencemről

A nap fotója

Profil

A Lyuk - komoly alkotói folyamat

Büszke a művére

Elindult

2011-07-26T08:26:00.000+02:00

El is készült a fotós blogom.
Mert szeretem megörökíteni a szépet.
Lehet nézegetni - most csak néhány korábban készített képem kerül fel oda, és igen, lesznek majd Zarás, olyan igazán szépen sikerült Zarás képek is közöttük.
Szeretek fotózni, bár nem igazán értek hozzá, de örömet okoz.
Remélem, másnak is örömet szerzek majd vele.
Oldalt legfelül ott a linkje.
Enjoy!

www.zaraphoto.blogspot.com

Sleepless

2011-07-26T04:00:00.002+02:00

Az álommanók nagy ívben elkerültek, egyetlen percet sem sikerült aludnom az éjjel.
Zarám persze ezzel mit sem törődve, szépen végigszuszogta az éjszakát. :)
Nemrég a helyéről idejött mellém, bekuckózta magát, felvette a fázós kiskifli pózt, ráterítettem egy vékony plédet.
Ő, köszöni, jól van. ;)

Számomra ez a dal így, ebben a verzióban tökéletes.

Arra gondoltam, reggeli sétánál viszem magammal Canont, és fotózgatok - most nem elsősorban Zarám. Hanem mindenfélét. Kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle. Jut is eszembe, az aksit fel kell raknom töltőre erre a pár órára, ami az éjszakából még hátravan.
Ha lesz belőle pár használható kép, talán nyitok egy fotós blogot, hogy ne itt foglaljam a nem Zarás képekkel a helyet. Természetesen a 'fotós' kifejezés enyhén szólva is túlzás rám nézve, de érdekel a dolog... Meglátjuk. A vak is aszondta.

Áztunk, de nem fáztunk

2011-07-25T07:10:00.000+02:00

Egymás mellett ébredtünk.
Zara természetesen feldobott lábakkal szundikált.

Amint meghallja, hogy mocorgok, már kezd is dobolni az ágyon a farkával.
Örül. Ásít. Néha sikítva ásít - ez kutyaspecialitás, nem lehet nem imádni.
Aztán feléfordulok, erre hasra fordul, csóvál, vigyorog, dumál, ásít.

Ébredés után, séta előtt

És jönnek az örömkörök, ahogy felkelek. Leugrik, szalad Maciért, hozza, riszál, aztán befekszik vele a kosarába, és nyammogja. És várja a sétát.

Jó kis eső van felénk.
Nem tudom, mikor kezdett rá, talán hajnalban.
Jó nagyot sétáltunk végig a futtatón, elmentünk boltba is. Ő szépen kint megvárt, persze fedett helyen kötöttem ki, közvetlenül a bejáratnál. Rábíztam az esernyőm is. :)

Séta után, reggeli előtt

Most szárad, emészti a reggelit, és talán álmodik.
Betakartam...

Irány Álomország

Birka. Nyírás.

2011-07-23T16:44:00.003+02:00

Mondhatnám azt is: a bárányok hallgatnak.
Hallgatnak és tűrnek ugyan, aztán meg jóóóól bosszút állnak. :)
Délelőtt megnyírtam a kiscsajt.
Iszonyú kínokat állhatott ki közben. Szokásos dugom-előre-a-fejem-nehogy-meg-tudd-nyírni-a-frontom bújást játszotta, de én győztem. :)

Aztán mentünk sétálni, mikor elállt az eső. Gondoltam, lövök pár fotót kint...
Aha, na persze. :)
Első dolga volt a csuromvíz fűben meghemperegni. Olyan zarásan.
Több soron. Nem végzett fél munkát.

Hát imádom, na.
Vizesen, koszosan is.

Az enyém.

Vagy inkább:
én vagyok az Övé...

Kopaszkutya

Aranyom

És sorry, de ezt nem hagyhatom ki (Laár András-tól hallottam anno, és fejből nyomom a szövegét):

Hogyha birka lennák,

ennák birkatápot.

Birkaólnak néznám

a büdös világot.

Csatakos hátsómet

nem takarné gatya,

fejemba kuksolne

egy hülye birka agya.

Csipás kis szememmal

ide-oda néznák,

ványadt kis hangommel

egyre csak bégetnák.

Azt bégetnám egyre:

BE-BE BE-BE BEBBBEEE!

Értelme nem vóna,

de legalább rimmelne.'

How about 'Wet dog'? :)

2011-07-22T17:47:00.002+02:00

Anno Mike kapta ezt a választ termetes szőrös barátjától, mikor dezodort kért tőle közelgő randija 'tiszteletére'. :) Jó kis Pixar movie, ugye?

És hát nincs is finomabb, mint az ázott kutya szag.
Zarámmal minket is elkapott hazafelé jövet a zuhé, de szerencsére nem volt annyira durva, mint a szerdai vihar.
Zara most szárad, kiskifliben, a kosarában...

Tegnap volt egy kis hasmars, éjjel meg összerókázta mellettem az ágyat :), de azóta kutya baja. Ma kapott kétszer nagyon kevés tápot, és ha jól viselkedik továbbra is (azaz nem megy a hasa stb), akkor kap egy kis adagot vacsorára megint.

Wet dog

Na csak hoztam neki egy plédet. Felterítettem a kanapéra, lánykámnak pedig nem kellett kétszer mondani, hogy 'hopp'. Ráterítettem összegömbölyödött kis testére a vékony pléd másik felét.
És máris kerek a világ...

A mai kedvencem a gyakorikérdések.hu-ról: :)))))

Ásatások

2011-07-17T19:00:00.000+02:00

Zengőékkel randiztunk ma.
Nemnormális ebzeteink hülyére (és koszosra) ásták magukat. No persze labdázás is volt azért...
Beszéljenek a képek.

Rég látott pajtásunk

Harc a Gödörért - így, nagybetűvel :)

Érdekes Zara-fej

Fuuuussss, Forreeeeest

Kikönyököl a hülyeség a szemükön

Teljes fejetlenség

Egész szépek a csánkjai

Már nem bírom, nem bírom

'Wakeboardoztunk'

2011-07-16T21:26:00.000+02:00

Koraesti sétánk során a Kiserdő melletti Szabadidőközpont (tórendszer) Wakeboard pályájára bekéredzkedtünk, épp csak a bejárat melletti kis füves részre telepedtünk le a fűre, de legalább tóparton voltunk, ha nem is mehetett vízbe lánykám.
Érdeklődve figyelte a wakeboardos fiúkat-lányokat.

Itt épp egy fecskét sasolt

Napnyugtáig maradtunk szinte.
Jó volt...

Az irataim visszakaptam postán.
Köszönöm a becsületes megtalálónak, vagy köszönöm a becsületes tolvajnak, hogy vette a fáradtságot, és legalább az okmányaim visszapostázta.

Kutyameleg

2011-07-14T16:30:00.000+02:00

Balszerencse elkerül, minden tervem sikerül!!! :))

2011-07-08T19:00:00.002+02:00

Ma már tök jó kedvem van. Főleg, a körülményekhez képest!!!!

Sajnos a tegnapi nap folyamán, rejtélyes körülmények között (tippeim vannak... de a végeredményen nem változtat már semmi az égvilágon) szeretett pénztárcám az összes (!!!) pénzemmel, összes iratommal, bankkártyámmal, plusz a sminkes kistatyóm angolosan távoztak tőlem.

Magyarul valaki lenyúlta, vagy elhagytam, több elmélet is van, de tök mindegy, megtörtént, és max. az irataim kerülhetnek még elő, ha 'becsületes' tolvajról van szó, vagy valaki megtalálja a papírjaim, és visszapostázza vagy elhozza vagy mittudomén.

Már tudok nevetni.
Tegnap nem nevettem. Munka után sok soron végigjártam a lehetséges helyeket, visszamentem a céghez stb. Anyu is eljött este, és nagyon jót tett. Aludtam is éjjel.
Ez van!! Más meg haldoklik, hiányzik a fél lába - hát én sem fogok emiatt összezuhanni.

És: 'don't take it as a problem!!! Take it as an opportunity for a solution.'

Ma Zarácskám anyunál volt, anyu szabin volt. Én meg nem tudtam, merre kell ma elugranom ügyintézni, de végülis hétfőn kezdek az ocsmányirodában, reggel 8 körül. Zarám lerakom a cégnél a kennelben, ott szépen ellesz, 9-re már be is érek.

Hétfőtől már 'egyedül' vagyok, a többiek majd segítenek, ha valamit nem tudok/értek.
Gyorsan belerázódom majd. :)

Jaa, és ez a (negatív) reklám helye: telefonon letiltattam az Erstés bankkártyám.
Szerintetek mennyibe került???? Mikor az embernek van elég baja, mikor ellopják a cuccait... 13500 Ft-ért tiltják le az ellopott/elveszett kártyát. 13500 azaz Tizenháromezer-ötszáz magyar forintért.
Visszafogtam magam - nem az ügyintéző tehet a díjszabásról.
K*****rva bankok. Hogy utálom mindet...

No, de amúgy egész jól vagyok, visszacsinálni már úgysem tudom, és ha most nekiállok keseregni a történteken, abból senki sem profitál.
Hál' istennek van egy érvényes útlevelem, meg egy 'tartalék' lakcímkártyám (hosszú...), így nincs akadálya a személyi pótlásának. A többi cuccal várok még, hátha tényleg az irataim legalább valahogy visszajutnak hozzám.

Kicsi Zarám naaagyon örült nekem, mikor mentem érte anyuhoz.
Most alszik. Vacsi után van már... Még egy röpke eü-sétára kiviszem este.

Hétvégén remélem, Zengőzünk is.

Folyt köv...

Tanulj, tinó

2011-07-06T18:30:00.002+02:00

Tanulok, mielőtt még ökör lenne belőlem. Vagy éppen azért. :)
Az új munkahelyen minden szuper. Elődömmel folyamatosan vesszük át leendő feladataim, és iszonyú sok az új infó, délutánra totál lezsibbad az agyhelyem.
Jövő héttől ő már nincs, de majd a többiek segítenek, illetve előző dolgok alapján is tudok boldogulni valamilyen szinten. Aztán majd belejövök. :)

Zara velem van természetesen. Ha már 'magunk' leszünk, akkor beviszem a vetbedet, kettévágom. Egyik fele a lábamnál lesz, a másik felét asszem berakom a kinti, jó nagy, füves, kutyaházas kennelbe a házikóba. Persze nem ott lesz kint, de bizony hasznos, hogy amíg mondjuk postára elballagok, vagy boltba, addig biztonságosan el tudom helyezni.

A Josera báránykás tápja jelentem, bevált. Sötétebb a kakija, tehát több benne a felszívódó tápanyag vagy a husi, vagy mittudomén. De úgy tudom, ha sötétbarna a cucc, az tök jó.
A pukizása is megszűnt persze, csak az első egy-két napban eregetett galambokat.

Beugrottunk állatdokinkhoz egyik nap, vettem megint hyaluronsavas cuccot.
Nem drága, és sok összetevős. A dokink is szedi a lábára, és használ.
"Az ARTHROXON egy élvonalbeli ízület-regeneráló formula, amely egy 6 komponensű hatóanyag mátrixot tartalmaz, benne a megszokott összetevőkön kívül vadonatúj komponenseket is. A “NEM®” egy természetes tojáshéj membrán, mely ugyanazon összetevőkből épül fel, mint az emberi ízület. Klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy használatával az esetek többségében 7-10 nap alatt javulás indul meg, szemben az eddigi készítményekkel, ahol a hatás akár csak több hónappal később jelentkezik! Az ARTHROXON tartalmazza a leghatékonyabb, II-típusú kollagént és a hialuronsavat is a már megszokott glükozamin, kondroitin, MSM trió mellett."

A másik dokinknál pedig átirattam Zara chipjének adatait, volt mit frissíteni rajta. Jaa, és megméredzkedtünk, Zara 27,4 kiló, tartja a szokásos versenysúlyát.

Lánykám klasszul elfárad - agyilag is - az új menetrendnek köszönhetően.
Reggel és délután két és fél km séta, ő közben láb mellett jön (néha pisi-kaki), és persze a kerítések mögött őrjöngő kutyákra nem reagál - így tanítottam. Gyakorlatilag agyi munkát is végez a séta során, és ez jól lefárasztja. Napközben párszor kimegy az udvarra, megkerget egy-két betévedt macskuszt, pisil, kakil, ha rájön... Itthon 6 körül adok már neki enni, és utána azonnal elalszik. Este 9 körül még kiviszem egy rövidebb sétára...Szóval köszönjük, jól vagyunk. :)

Hazafelé játszótér mellett vezet el az utunk - hát ha már messziről meglátnak, rohannak oda a gyerekek, már ismerik Zarát. És akkor jön a 'Zara, pacsi', 'Zara, fekszik', 'Zara ül', 'Zara meghajol', csórikámnak meg már földig ér a nyelve, mert azért elfárad a melegben, mire hazaérünk. Nem is szoktam néhány percnél tovább hagyni, hogy 'kínozzák' a lurkók, megyünk tovább. Ma emellett séta közben egy picibaba, és egy helyes tizenéves lányka a barátjával is megvizslatták a drágát.
Zara, a sztár. :D

Egyedül is, meg nem is - lakásban is, meg nem is

2011-07-02T21:46:00.004+02:00

Mikor már kínomban nem tudok mit szöszölni a neten, akkor a gyakorikerdesek.hu oldalon szoktam jókat nevetni, a 'Véletlen kérdés'-re kattogtatva. Néha nevetek, néha elszomorodom, sőt, néha okosodni is szoktam.
Néha a bicska is szokott nyiladozni a zsebemben, és ilyenkor viszketnek az ujjaim a billentyűzet felett, de visszafogom magam.
Hiszen idiótákkal nem szabad vitatkozni, mert akkor lesüllyedsz a szintjükre, ott pedig legyőznek a rutinjukkal. :))

De az előbb megint majdnem...
Szokásos téma - micsoda szemét állatkínzók vagyunk mi, akik lakásban nagytestű kutyát tartunk...

Hát szerintem meg az volt állatkínzás részemről, mikor anno még kertesben laktunk, és alig jutottunk el valahová, a kerten kívül. Egészen Zara 14 hónapos koráig.
A kert pedig csak egy naaagy kennel. Ingerek nélkül, pajtik nélkül, élet nélkül.

Azóta pedig kinyílt a világ, kirándulunk (bár már ritkábban), nap mint nap új emberekkel-kutyákkal ismerkedünk. Mármint főleg Zara.
Minden nap többórás séta van, és hát ő ugye tulajdonképpen non-stop velem van. Reggelente és délután átsétálunk a városon, elolvassuk a híreket...
Persze, vannak olyanok, akik reggel egy gyors eü sétára leviszik az ebet, és este szintén.
A kettő között meg szegény eb vonyít, üvölt, falat kapar, megőrjíti a szomszédokat meg saját magát is, szegény.

De mi közel sem ez a kategória vagyunk...

Aztán elnézegettem az előbb ezt a kis lükét, ahogy a szőnyegen aludt. Macit nyammogva bóbiskolt el megint. Szegény Maci, lassan nem ártana tán kimosnom... 2009 karácsonyára kapta. Először volt nagy morgás és borzolás, aztán rájött, hogy nem vetélytárs - azóta bármit vettem neki, nem érdekelte negyedóránál tovább. De Maci... Ő a lieblingje.

És milyen jó is, hogy Zara van nekem.
Igen, lakásban sokkal nagyobb kötöttség, mint házban.
Először majd' megzakkantam - mikor lakásba költöztünk két éve.
Aztán persze hozzászoktunk, alkalmazkodtunk.

Én már bizony munkahelyet is úgy keresek, hogy ő is jöhessen.
Természetesen elvan itthon egyedül is, de nyilván csak annyi időkre hagyom magára, amíg tudom, hogy nem terhelem túl a hólyagját - az egy dolog, hogy szobatiszta egy kutya, de ezzel visszaélni állatkínzás.

Mellesleg, Zara nem is lenne alkalmas kertikutya-létre... Ha lenne társa, azért - kontroll nélkül bohóckodhatnának, és a bokáinak és gerincének az nagyon nem tesz jót.
Másrészt ő nem lehet kint tartósan hidegben, nedves időben.
Ha így élünk továbbra is, ahogyan most, akkor talán elkerülhetjük, hogy majd nyugdíjaskorára gyógyszereken kelljen élnie.

Azért itthonhagyás terén sokat fejlődtem ám... :))) Bevásárolni már egyedül szoktam menni, bizony. Biciklire pattanok, és pár órára Zarám itthonhagyom. Vagy anyunál. Kap reggelit, előtte pisi-kaki, én meg lelépek.
Álmos fejjel szokott ilyenkor fogadni... És persze riszálva.

Zarámmal egyedül is vagyok, meg nem is.
Néha jó lenne, ha válaszolna - a maga módján persze szokott is :)) -, néha viszont éppen a hallgatásáért vagyok hálás. Azok a pillanatok, mikor melletted alszik el a kis plédjén... Este még a feje van melletted, aztán reggel kinyújtod a kezed, hogy megsimizd - és már a hátsó felét találod ugyanott. :))))
Viccet félretéve - sokan nem értenek meg. Nem is kell, a lényeg, hogy én jól érzem így magam. Hogy 'csak' Ő van.

Mikor még két angyalkám volt... :(

Ez viszont más 'problémát' is felvet... Nemrég, mikor Sallyke átkelt a Szivárványhídon - már az is rettenetesen megviselt... Mi lesz majd, ha...? Tudom, ne gondoljak még erre. De hogyne gondolnék? Ha valaki ilyen 'elmebeteg' módon szeret valakit, akkor ösztönös benne a félelem, hogy elveszíti Őt.
Mióta Sallykém elment, sokszor álmodom rosszat, Zarával kapcsolatban. Hogy meghal, hogy ellopják, elütik, elveszik, nem akarják visszaadni, stb...

Hát, nagyon remélem, hogy még jó sokáig együtt lehetünk. :)

Working girl

2011-07-02T06:50:00.000+02:00

Tegnap volt első közös napunk Zarámmal az új munkahelyen.
Hát bizony, ámulok és bámulok, hogy munkahely és munkahely között micsoda különbségek lehetnek...

Sorry, mobilos képek...

Zarám nagyon ügyes volt. :) Kellett neki egy fél óra, hogy jó alaposan körbeszimatoljon mindent, aztán már nagyon kezelhető és fegyelmezett volt. Persze ez napról napra jobb lesz. Egyelőre - mivel még a hölgy, akinek az utódja leszek, bent van egy hétig, addig együtt dolgozunk - nem a lábamnál, hanem a fogas alatt kapott helyet. Bevittem neki egy kis szőnyeget, és rövid idő alatt felfogta a 'helyedre' aktuális jelentését.

Majd persze egy plédet, vagy a vetbedet félbevágva beviszem neki. Vizesedény van kint az udvaron, az nem kell.
Volt már, mikor pisilni elmentem, hogy szépen a helyén maradt. Viszont ha az udvarra megyek ki (ahol van egy jó nagy, házzal ellátott zárt kennel, ha szükség lenne rá), akkor még kicsit nyugtalan, megindul utánam. Gondolom fél, hogy otthagyom... Dehogy hagyom.
Ebédidőben elugrottunk boltba Szilvivel (elődöm), addig a kennelbe kivittem. Egy hangja nem volt, de azért valami hihetetlenül boldog volt, mikor visszaértünk, és kiengedtem. Drága kis lükém.

Jó lesz ez, sőt... :))
Gyalog 40 perces lassú séta, pisi-kaki szünetekkel egybekötve.
De kár lett volna másik kuckót keresni a távolság miatt. Hiszen más sem a munkahelyén lakik, nem igaz? :)

Zara este hihetetlenül kidőlt... Mondjuk számítottam rá. És nem is elsősorban fizikailag volt fáradt - bár a másfél óra pórázas séta jót tesz nekünk -, hanem agyilag. Rengeteg új inger, sok új ember.
Annyira jó volt látni, hogy a főnökeim is szeretik, simogatják - nem pedig csak eltűrik.
Még az sem kizárt - de ez a jövő zenéje -, hogy Zarámnak lesz VAV-ja egyszer. Egyik főnököm nagy vadász, az ő kutyája is vavos.
No majd meglátjuk, a vak is aszondta. ;)

Na, mi a helyzet? :))

2011-06-30T20:36:00.000+02:00

Megvolt!
Túl vagyok az utolsó nyüves napomon az ex-cégemnél.
És hát, várakozásaimnak megfelelően alakult. Megvolt drága (egyik) exfőnököm arrogáns-bunkó beszólása még reggel.
Már fogtam is a cuccom és Zarát, és vissza se néztünk. :)

Ma elintéztem a témobilnál a mobilnetet, többek között.

Délelőtt azért frankón nem voltam magamnál... Zarám talán az én nemnormális idegállapotomból vett át, és ment a hasa párszor, de délutánra már normálisat kakilt. Érdekes... :)

Ez mostantól ritkábban lesz

A rém

11 körül indultam városba biciklivel, 1 óra után értem haza. Hát nagggyon örült, csak hát szaladnia kellett wc-re csórikámnak.

Városból hazafelé jövet beugrottam Zengőékhez. Szükségem volt pár baráti szóra. Nem beszélve drága Zengő némiképp erőszakos szeretetéről. :)))) Haláli volt, édes volt, bújt, nyomult, összenyalt, a lábam alatt fetrengett, csak, hogy foglalkozzak vele. Édes kis 'dög'.

Zarácska holnap már jön velem dolgozóba.
Mivel jóval messzebb van, mint a régi helyünk, nem biciklizünk, hanem megyünk szépen gyalog. Gyalog akkor is tudunk menni, ha esik az eső (vagy a hó), és ilyen távon már kényelmetlen a bicikli.

AnnaZara

És bizony - főleg, hogy Zengőék is jóval messzebb lesznek már nemsokára a Kiserdőtől - bandázni is csak hétvégén fogunk. A bokáinak is jobb lesz, ha nem gurul majd el minden nap a gyógyszere. A mozgásmennyisége bőven meglesz, míg elsétálunk a cégig meg haza.

Ma végre nyugodtan aludhatok...

Bizony a szél beszél, megen'

2011-06-25T22:46:00.000+02:00

Oposszumok: - Mi lehet ez a hang?
Buck: - Hát a szél! Bizony a szél beszél...
Oposszumok: - És mit mond?
Buck: - Mittudomén... Nem értek szélül...

Ezt a képet már beraktam korábban, de nem tudok betelni vele.
És megint a változás szele fúj felénk.

Hétfőn kezdek az új helyen, megyek betanulni. Fél napokra. Péntektől pedig ott leszek teljes időben.
Ma is bementem dolgozni leendő ex-munkahelyemre, és hazahoztam egy szatyornyi melót... De már csak pár nap. Megtehettem volna, hogy lelépek rögtön.
De nem akartam kakiban hagyni sem őket, sem az utódom.
Csütörtökön jön a szegedi (hamarosan ex)főnököm, bemutatni a Szegedre 4 órára felvett hölgyet, illetve, hogy neki is elmagyarázzak dolgokat.
Érdekes, állandóan azt hangoztatja, hogy amit én 10 órában csinálok, azt más 4 órában meg tudná... Mégis felvettek ide egy 8 órás, Szegedre egy 4 órás alkalmazottat. Nocsak...
De egy rossz beszólása lesz. Már fogom is a kutyát és viszlát.
Semmit nem nyerek azzal, ha még utolsó napomon nyelem a megjegyzéseit. Lépek, mint a huzat.

Zengő-Zsolti hozta és felszerelte K.I.T.T-re a hátsó kosarat, így már elölre és hátulra is tudok pakolni. Szuper!! (köszi!!)

Zarácskám tegnap is, és ma is jót bandázott Zengővel és Jammyvel.
Szokásos...

Biciklivel viszont átestünk (majdnem szó szerint) a tűzkeresztségen.
Ballagtunk hazafelé ma ebéd után, Zara a balomon jött. Jobbra a járdán, velünk párhuzamosan ment egy szöszi (főleg belül volt az). Épp azon agyaltam, hogy pont egy sebességgel haladunk - ő gyalog (!!), mi biciklin -, tehát tényleg nem gyors a tempónk, mikor a drága átvágott mögöttünk, és jött a 'jajj-de-aranyos-kutya' stb... Zarám meg emberbolond, és sajnos nem szelektál. A hülyéket, és a rosszarcúakat is szereti.
Na a drága kutyám beblokkolt.
Én is. Majdnem az aszfaltig.
Na jó, ez túlzás, de necces volt.
Hát ezt is megtanultuk.
Ha potenciális veszélyforrást látok, nemes egyszerűséggel kicsit felgyorsítok majd, és akkor Zarácska rám figyel.

Második napja esszük a Joserát. Első napokon olyanokat pukizott, hogy húúú... :)) De mára átállt. Sajnos kevés Happy dogom volt már, hogy keverve tudjam adni.
Ízlik neki a bárányos cucc. Kap rá néha mézet, néha csak egy bögre langyos vizet.
Nincs panasz. :)

Három éve

Hullahó

2011-06-23T17:00:00.000+02:00

Nagy a hó, hiába van nyár.
Számolom vissza a napokat, tanítom be az utódom, munkaidő után pedig még több órát bent maradok, hogy haladjak is valamivel. Elég gáz... Hétfőtől félnapokat megyek az új helyemre, hogy ott is át tudjam venni a munkát.

Kiserdőben nem is tudom, mikor voltunk utoljára...
Fáradt vagyok, de ez a pár nap most ilyen, és megéri. Nagyon is.

Kicsi Zarám példásan viseli a kevesebb sétát. Reggel-este elbiciklizünk a cégig, napközben pedig egyszer-kétszer megsétáltatom, de az sajnos csak max. negyedóra.

No nemsokára véget ér ez a gázos időszak - mondhatni a szükséges rossz -, és újra lesz sok időnk sétálni.
Addig kitartás. Mondom ezt neki is, és magamnak is. :))

Kilenc

2011-06-20T06:05:00.001+02:00

Még 9 napot kell dolgoznom a mostani helyemen. :)
De mindjárt más úgy bemenni, hogy látni a fényt az alagút végén (sőt, a fény durva sebességgel közeledik). :)

Máris jobban érzem magam a bőrömben.
Tunika jellegű felsőket vettem, és milyen más ilyet felvenni, mint a hülye 120XL-es pólóim. :)))) Eddig egyszerűen olyan szinten leszívott idegileg a meló, hogy erőm sem volt azon agyalni, hogy tán csinosabban is öltözhetnék.
Kész a körmöm, a 'patáim' is rendberaktam, szép körömlakk + pár strasszkő, ma veszek új topánkát, amiben simán tudok biciklizni is... Új táska a retrieveres helyett (jó az, csak nem munkába), szóval NŐből vagyok mától. Klassz hosszú nyaklánc (passzol a felső színével), és a hajam imádom!!! Fekete, és ugye rövid, de mégis csajos. Sőőt, sminkelek is, bátrabban (de nem úgy, mintha a sarokra állnék ki persze).
A tunikák kifejezetten előnyösek, azt emelik ki, amit ki kell, és azt takarják, amit kell. :)

Jaa, és most, hogy relatív rövid a hajam, újra értelmet nyert fülbevalót hordani. :) Veszek is ma bizsu-boltban egy-két félét.

Úgy érzem, újra ÉLEK.
És most érzem igazán (bár iszonyúan ideges voltam, mikor bejelentettem a felmondásom), hogy jól döntöttem.
Megbecsülnek, alapból már többet fizetnek, rövidebb (emberi) a munkaidő, és ha ritkán van egy kis túlóra, kifizetik.
Zarát meg vihetem.

MI kell még???? :)

Ördög az Angyalnak

2011-06-19T11:40:00.000+02:00

Aszondták a meteorológusok, hogy jön a hidegfront.
Hát én balga, abban bíztam, hogy az éjjel lerendezi az Időjárás az esőt, vihart, és társait, de neeeeem...

Reggeli séta és gyakorlás után Zarámnak adtam reggelit, én pedig angolosan távoztam.
Már csöpörgött az eső induláskor is... Kb. 3 és fél kilométer volt az út a Tescoig és KIK-ig, itt akartam venni pár új felsőt, nyakláncot, cipőt, miegymás...
Bevásároltam, vettem néhány új ruhát, találtam szép nyakláncot, vettem megint Perfect Mousse-t... Visszaállok arra a hajszínre, amit igazán imádtam. A feketére. Igen, jól áll, a ződ szememhez meg főleg.
Imádtam, és most a vörös annyira már nem tetszik. A fekete természetesebb. Délután-este meg is csinálom.

Cipőt nem kaptam, azt majd holnap, munka után.
Ellenben vettem egy olcsó, új, nagy táskát, és ezután nem a kutyás táskába tuszkolom be a cuccaim.

El nem tudom mondani, milyen megkönnyebbülés, hogy már csak napok vannak a régi helyemen hátra.
És hát: here comes the new me!!! :)

Mondanom sem kell, beugrottam a Fressnapfba is... És vettem egy-két apróságot Zarámnak. Füstölt marhagégét, pár tonhalas alutasakos konzervet (prémium cucc) - és végre neki is van ördöglabdája!!! :)
Sárgát akartam (mert az NEKEM jobban tetszik), de csak kék volt. És hát úgyis ő volt a sötétkék szalagos kislány anno, meg hát neki oly' mindegy, milyen színű.

Ördög az Angyalnak...

Hazafelé szétáztam. De hát kit érdekel? Mióta rövid a hajam, 5 perc a hajmosás-kifésülés, további 5 perc a szárítás (kb. 50%-osra). Aztán meg száradhat magától, úgyis göndör-hullámos.

Kicsi Zarám nagyon örült, mikor hazaértem. Le is dobtam a szatyrom, tojtam az ötperces szabályra (Zara épp elég alázatos, tudja, hogy én vagyok a főnök - amit meg eddig nem neveltem belé, ezután már úgysem fogom), és megszeretgettem.
Kb. 3 órát hagytam itthon. Hozta Macit, dumált, sírdogált, dünnyögött.
Kapott finom marhagégét, aztán meg a labdát...
Boldogság van.
Bizony.

Most Rozi mos. Jaaa, amúgy fogalmam nincs, múltkoriban minek akartam nevet találni a biciklinek. Hiszen már elneveztem, mikor megvettem. Ő K.I.T.T. :)

Angyalkám kivittem pisilni, mikor hazaértem. Most alszik... És ez a kis drága bizony hozzá nem nyúlt (nem is tenné soha) a hűtő mellett a földön lévő kosárban lévő jutalomfalatos zacskóhoz. Pedig nyitva van, simán felfalhatta volna. De ő nem tenne ilyet, és ebben teljesen biztos is voltam.
Annyira jó kutya. Soha nem kellene helyette más, még ha szőrös krumplik vannak is a bokái helyén (bár most a hyaluronsavas cucc óta sokkal jobb állapotban vannak a csánkjai).

A fressnapfban beszélgettem a lányokkal... és egyikük még nem tudta, hogy Sallyke... Hát jól elbőgtem magam.
Holnap lesz két hónapja.
Nagyon hiányzik. :(
De neki már nem fáj semmi...

'Hatalmas kő esett le a szívemről...'

2011-06-18T19:11:00.001+02:00

... és agyonütötte a kétségbeesésem. :)

Drága anyukám jól emlékszik erre a mondatomra.
Legalább húsz évvel ezelőtt mondtam ezt. Mikor is egy cica úgy megmart (mert ugye én barátkozni akartam, ő meg nem), hogy egy hétig jártunk sebtisztításra az ambulanciára, ahol a gyulladt ujjamban kotorásztak, meg vágták a sebet nagyobbra ollóval. (muszáj volt járni, mert úgy döntöttem, szükségem lesz még arra az ujjra)
Az utolsó kezelés után mondtam ezt.

Na most, érdekes, váratlan fordulatot vett az életünk.
És valahogy olyan mákom volt, hogy több dolog egyszerre alakult szerencsésen.

Dióhéjban - a januárban elkezdett munkában idegileg kikészültem. Nem részletezem, nem itt van ennek a helye.
Felmondtam. A semmibe léptem ki. És még aznap lett is új munkám. Ráaádul JÓ munka! Sok éves ismeretség, stabil cég, korrekt fizetés és munkaidő.
1-jén kezdek. Vihetem Zarát természetesen.

Jön Zengő

Óriási megkönnyebbülés.
Már nem lesz az, hogy vasárnap délutántól csomóban a gyomrom, és nem merek este elaludni, mert mindjárt reggel van, és menni kell...

Ma ennek örömére megcsináltattam a karmaim, holnap pedig elmegyek venni pár új ruhát, szandit, táskát, egy-két klassz bizsut (nyakláncot, karkötőt).

Azt hiszem, a sors ujja megint rám mutatott. És ez most bizony NEM a középső ujja volt. :))))))))

Kis bol-dogom... :)))

Szép hétvégét mindenkinek! Mindjárt jön a vihar, remélem...

Délután randiztunk Zengőékkel, és végre Editke is ki tudott jönni a Kiserdőbe, jobban van a dereka. :)
Kisdisznók elmentek barnát enni. A dögök. Nem volt szerencsére igazán friss a dolog. Zara felnézett, én pedig az ideges 'Zara, mit csinálsz, azonnal gyere ide' kiabálás helyett csak sípoltam, ő meg visszavágtázott. Hurrá. :)
Kicsit sitten voltak, botot aprítottak, aztán ment a buli...

Más téren is jól alakultak a dolgok, de azt nem szeretném itt részletezni.
A lényeg az, hogy most valahogy marha mákom van, hogy minden most, ezekben a napokban történt, mert nagyon is kihatottak egymásra az események.

Tegnap végre nyugodtan aludtam... :)))

A biciklizés nagyon rutinosan megy már.
Mikor Zara velem van, nagyon lassan megyek persze. Amúgy meg van, hogy kis időre itthonhagyom (vagy anyunál), és elintézek ezt-azt. Nagyon gyorsan megjárom.
Holnap reggel is itthon marad a kicsi lány egy-két órára, amíg gazdi vásárol.

Jövő héten veszek tápot, most Josera-t fogunk enni, bárányost. Jammyék és Zengőék is ezt eszik. Jó minőségű táp, korrekt áron.

Beszél... :))

2011-06-13T19:56:00.000+02:00

Ilyen csak nekünk van :)

A nap képe

Így ülne estig, amíg le nem veszem a nózijáról :)

Különös ismertetőjegye: beszél :))))

2011-06-12T17:19:00.001+02:00

Hát ezt nem hiszem el!! :)))
De nem is Sanyi lenne, ha nem úgy csinálta volna, ahogy e-mailben, félig viccesen kértem. :)

Szóval a dokink, aki Zengő-gazdiék szomszédja, kitöltötte Zarám új oltási könyvét.
Én e-mailben elküldtem ehhez a szükséges adatokat, és félig viccből beírtam a 'különös ismertetőjegye' rovathoz, hogy: 'beszél'.
Hát benne van a kiskönyvünkben!! Tök jó.
Zengő-Zsolti most hívott, hogy nála a kiskönyv, holnap találkozunk Kiserdőben, akkor majd megkapjuk.

Köszi Sanyi!!! (És köszi, Zsolti!)

'Mamma'

Ma magányos sétáink voltak-vannak. Reggel nagyot sétáltunk a környéken a futtatón. Vittem két dummyt is, memoryt és kettős jelöléseket csináltunk, meg egy kis fegyelmező...
Koradélután csak bóklásztunk, aztán pihentünk-botoztunk (mármint Zara botozott) egy padnál.

Ma sokat olvasgattam a gyakorikérdések.hu oldalon a goldenes kérdéseket... Húúú, de nagy az állatkert. :)
Néha viszketnek az ujjaim a billentyűzet felett, de visszafogom magam.
Idiótákkal nem szabad szóba állni, mert akkor lesüllyedsz a szintjükre, ott pedig legyőznek a rutinjukkal. :)))
Ugye-hogy-ugye??? :)))

Jaaa, fontos hír: Zengő jól van. Megúszta a kis töketlen, hál' istennek. :)

Extrarövid séta, aggodalom, 'kedves' emberek, és egy temetés

2011-06-11T17:27:00.003+02:00

Történt vala, hogy ma egy hete, mikor érzékeny búcsút vettünk Sámueltől, elveszítettük Zarám oltási könyvét.
Körbetelefontáltam és körbejártam a potenciális helyeket, aztán feladtam.
Gondoltam, nem lesz meg...
Egyszer csörög a mobilom.
Egy meglehetősen intelligenciaszegény férfihang kérdezi, nem-e elhagytam egy kis zöld könyvet.
De - mondom -, jajj de jó, hogy megtalálta!!

Aha... Aszondja: mennyit ér ez meg nekem?
Kiakadtam kicsit.
Nem tud belőle pénzt csinálni, de ő azért próbálkozik. Ha találok egy személyit, azt sem pénzért adom vissza (meg mást sem). De hát nem vagyunk egyformák...
Na nem tudom, végül miket mondtam neki, de azt tudom, hogy kinyomtam a telefont. A dokival csináltatok újat 500 Ft-ért (inkább neki adom, még ha ennyiért vissza is adta volna), az idei oltásai benne lesznek.
Ez legyen a legnagyobb bajunk!

Sokkal nagyobb baj, ami ma történt...
3-kor találkoztunk ma Zengőékkel a Kiserdőben. És a drága töketlen szöszi lelécelt tőlünk, valami szagot fogott... Mire Zsolti odaért, Zengő jóízűen lakmározott egy adag nyers (!!!) húst.
Na most ki dob el nyers húst?? Aki talán kutyát akar mérgezni?? :(((((
Telefon a dokinak, irány a rendelő.
Megrókáztatták szegénykét, és kapott AB szurit, aztán most figyelni kell a kis dinkát.
Aggódom érte, remélem, mégsem volt mérgezett a cucc (a maradékot Zsolti kidobta egy kukába).

Így aztán a séta nagyon rövidre sikeredett.

A délelőttöt anyunál töltöttük, aztán anyu végre ellátogatott új otthonunkba. :)

... kezdek belejönni a biciklizésbe!!
Zarával a 'biciklizés' a cégig már szinte rutin. Nagyon lassan megyünk, ő előtte pisil-kakil.
Ami külön előny, hogy így gyorsan el tudok intézni dolgokat.
Gyorsabban, mint kocsival!!

Péntek ebéd után be kellett mennem a belvárosba a témobilhoz, céges ügyben. Zarát anyunál 'leraktam' (anyu még melózott, de Zara szépen elvolt természetesen), és kemény 40 perc alatt megjártam az utat oda-vissza, ügyintézéssel együtt. Emellett nem kellett benzint égetni, parkolót keresni, parkolójegyet venni.
Jó lesz ez! Át kell rá állni, és most, hogy a kétkerekűt intenzíven használatba vettem, egyre jobban tetszik.
Még mindig nincs neve... De ha feltöltöttem ezt a bejegyzést, keresek valami hozzáillő nevet.

...jajj, remélem, Zengőnek nem lesz baja... :(

A temetés... Hát szegény, szerencsétlen, patyolattiszta Nokia 6500-ám, amit ugye kimostam jópár hete... meg sem nyikkan.
Elővettem, gondoltam, bekapcsolom most már. Semmi. Töltőre raktam. Semmi.
Meghalt.
Nyugodjék békében! Még jó, hogy van másik...

Még valamit el kell mesélnem.
Most, hogy az asztalos legény elkészítette a bejárati ajtóhoz a szúnyoghálós-bajonettzáras-klímacsőnek (nem a macskának!) -lukkivágásos 'ajtónkat', kipróbáltam a mobilklímát ezzel.
Hát, elképesztő a különbség.
Eddig a mobilklíma 15 centi átmérőjű meleglevegő-kivezető csövét a résnyire nyitott ajtón dugtam ki. Na de azzal vissza is jött egy csomó meleg.
Hát most, hogy a méretre szabott lukon (amit a klímához kapott 'dugóval' be is tudok zárni) távozik a meleg levegő, maga az ajtó viszont csukva van...
Össze sem lehet hasonlítani. Az agyam eldobom.

Zarám meg puncsol. Vacsoraidő van. Szerinte. :)
Na jó, tényleg vacsiidő van. Adok is neki. Adok én neki. :))

'Egy nő férfi nélkül olyan, mint egy hal bicikli nélkül.'

2011-06-08T20:24:00.000+02:00

Hirtelen ez a kétkerekűs idézet ugrott be. :)))

Hát én hal vagyok, és biciklim is van.

Az úgy volt, hogy újdonsült kétkerekűm kénytelen voltam az irodában tartani, mert ha postára el kell mennem, Samu híján vagy gyalog Zarával a 35 fokban, vagy bicajjal.

Viszont így, ha itthonról el akartam volna ugrani valahova biciklivel, előbb gyalogolhattam volna el érte a cégig.

Na, ma előrébb léptünk e téren.

Mivel délben el kellett ugranom anyuhoz a postáért, utána meg feladni a leveleket, tekertem egy jót (Zara meg szundikált az irodában).

És kezdek belejönni, már nem imbolygok, magabiztosabban ülök a nyeregben, nem szaladok le a fűre (olyan gyakran :)), stb.

Ezért aztán gondoltam egyet.

Az út a cégig illetve cégtől 900 m.

És bizony szépen belepakoltam a táskám a kosárba, póráz Zarára. Megpisiltettem a cégnél, és amint autómentes részre értünk, szépen felültem a biciklire.

Nagyon lassan megyünk, Zara nem szalad, hanem csak galoppozik váltott lábbal mellettem.

Annyira kis ügyes volt, állandóan fel-felnézett rám, és ügetett mellettem.

A kuckója a cégnél -
finom, frissen mosott vetbed,
a lábamnál (hol máshol), az asztalom alatt

Persze mindig azon az oldalon vezettem, ahol gyep volt, illetve autó sem üthette el.

Szerencsés az útvonalunk, lakó-pihenő övezeteken át vezet, és autóval gyakorlatilag nem is találkoztunk. A 900 m-es útnak gyakorlatilag a kétharmadát tesszük meg tekerve, ezt a kétszer 600 métert simán bírja a bokája. Meg hát marha lassan megyünk. Alig gyorsabban, mintha egy jó tempósat gyalogolnánk.

Hazafelé leraktuk itthon a járgányt (lesz neve is hamarosan, szokásomhoz híven), felvettük Zarácska vizesüvegét, és átballagtunk a Kiserdőbe, szokásos bandázásra.

Vacsi volt már (neki), most itt szuszmákol mellettem a kanapén a kismanó.

Holnap jön az asztalos, hozza a cuccot, amit rendeltem az ajtóra. Így garantáltan cicamentesek maradunk akkor is, ha szellőztetni támad kedvem. :))

Visszaszámlálás

2011-06-05T19:29:00.000+02:00

Én már most visszaszámolok.
Nyár végéig.
Utálom ezt a meleget. És milyen finoman fogalmaztam...

Hajnalban sétáltunk egy jót a futtatóig. Kivételesen vittem két dummyt, kettős jelöléseket csináltunk, hadd dolgozzon picit. Aztán hűsöltünk egyet a Kiserdőben, míg Zarám lehűtötte magát.

Délután szokásos... A bibije a hátán már sokkal szebb, össze is eresztettem Zengővel, hadd futkossanak-bírkózzanak. Itthon meg szépen tiszta vízzel lemostam a hátát, majd később bekenem kék lukáccsal, ha már csontszáraz. De már egyáltalán nem is piszkálja, nagyon ritkán akar csak odakapni.

Most a Fujit vittem (kisebb, könnyebb), készült pár kép. Van egy díjnyertes fotó Zengőről. Lehet tippelni, melyikre gondolok. :)))

Megint egy búcsú

2011-06-04T10:53:00.000+02:00

Nagy nap a mai.
Már jó ideje benne volt ez a levegőben, illetve készültem rá - ma megtörtént.
Megváltunk Sámueltől.

Sajnos nem keresek annyit, hogy őt is fenntartsam.
Fizeti az ember a lakáshitelt vagy bérleti díjat, a rezsit, aztán ott az eb, meg hát kaja is kéne...

Sámueltől ma érzékeny búcsút vettem, igazából ott kerül majd új gazdához, ahonnan én magamhoz vettem.
Remélem, néhány héten belül akad rá jelentkező.

Mielőtt mentünk az autószalonba, beugrottunk Zarával dokihoz.
Sajnos ezt most kőkeményen az én lúzerségemnek köszönhetjük... Hullik Zara szőre. Én meg sikeresen túlzásba vittem a fésülését. Helyes kis kefe, rengeteg fém tüskével.
Addig keféltem, míg tegnap észre nem vettem, hogy a faránál a hátán fel van horzsolva a bőr, viszket-fáj neki. Szerencsére nem véres-sebes, 'csak' horzsolt.
És mielőtt eldurvulna a szitu, vettünk rá Kék Lukácsot, meg hát megnézettem dokival.
Egy tenyérnyi részen le is vágta az orvos a szőrét, de erre számítottam is. Meg hát ki a fenét érdekel, majd visszanől, csak szellőzzön az irritált rész.
Itthon be is kentem a kenőccsel.
Most alszik...

Érdekes, hogy Sámuel miatt egészen jól vagyok.
Mindent meg lehet szokni.
ÉS: néha, ha Zengőék mennek a Csalánosiba, csatlakozhatunk hozzájuk. Amúgy meg munka, boltok, anyu, posta, minden elérhető közelségben van, itt a Kiserdő egy köpésre...
És egészen biztos vagyok benne, hogy kutyabolond főnököm kölcsönadja majd a céges Berlingót, ha esetleg vidékre kell mennem dokihoz Zarával.

Amúgy beszéltem erről az évenkénti javasolt kontrollröntgenről a dokinkkal... Hát a fenéket. Mivel a gerincbaja nagyon enyhe fokú, a bokáit is kár röntgenezgetni, ha nem súlyosbodnak a tünetek... És az altatás sem tesz jó, sőt... Szegénykém már annyiszor volt altatva életében. :( Minden altatás az életét rövidíti meg. :(

Ami jó hír, hogy a múltkori hyaluronsavas cucc helyett újfajta külföldi (humán) táplálékkiegészítőt szerzett a doki, ami olcsóbb is ráadásul. Ez egy komplett cucc, a hyaluronsav mellett még zöldkagylót is tartalmaz.
Ő maga is eszi (a doki), és mondta, jó az 'anyag'.

Ma is megyünk majd kiserdőbe... Zengővel most sajnos nem ereszthetem össze a drágám, a sebe miatt.
De azért kimegyünk, szerintem viszek könyvet is, és elleszünk, olvasgatok, Zara botozik, bóklászik, stb.

Ez egy ősrégi kép... Hogy szalad az idő. Zara lassan három és fél éves. Diego barátunk is most töltötte be a hármat.
Öregszenek. :)

In memoriam Bóbita

2011-06-01T19:28:00.001+02:00

Megint egy tündérrel kevesebb idelent, és egy angyallal több odafent...

Bóbita fél évvel ezelőtt, rettenetes állapotban került ideiglenes befogadóihoz, akik végül úgy döntöttek, örökbe fogadják ezt a tündéri, bájos mamókát.
Rengeteget javult az állapota, kivirult, ÉLT, boldog volt, szerették... és most Ő sincs többé. Elfáradt...
Nyugodj békében, drága kicsi Bóbita! :(
Bóbita fóruma

Happy Birthday, Diego!

2011-06-01T07:19:00.000+02:00

Tortúra

2011-05-29T18:43:00.000+02:00

Már nem bírtam nézni az őserdőt Zara szőre helyén.
Na jó, az őserdő túlzás, de szerintem év elején nyírtam utoljára (őket :( )...
A mancsain lehetett legjobban lemérni az idő múlását.
Így a reggeli-délelőtti séta és anyulátogatás után elővettem a kínzószerszámokat, Zarát felállítottam egy asztalra, és hajrá.

Kopasznyakú

Zara végigszenvedte az egészet, szokás szerint.
Annyira szerencsétlen fejet tud vágni, mikor a frontját nyírom, mindig dugja egyre előrébb és előrébb a buksiját, bújik, pacsizik... Kis dög. :)

Két és fél órát küzdöttem vele.
Profi szemmel nagyon gázos, amatőr szemmel ápolt-szép kutya lett, az én mércémmel mérve elfogadhatóan sikerült. A farka nagyon klassz lett, a mancsai is helyes kis cicamancsok megint. A feje meg olyan kis jólfésült. Imádom, mikor ilyen kis bubifeje van. :)

Na délután Zengő adott a friss 'kozmetikánknak' - de ez az ő bolondórájuk, hadd koszolják csak egymást. Meg utána a lakást. :))

Zara megkapja a labdát

Bájos mosoly